Migszol látogatás a debreceni menekülttáborban – I. rész

Az elmúlt hetekben a Migszol ellátogatott a debreceni menekülttáborba – és ezt folytatni is fogjuk az elérési-programunk részeként. Több, a táborban élő menekülttel találkoztunk, és köszönhetően a Migszol változatos team-jének, képesek voltunk angol, francia, albán, fárszi és arab nyelven kommunikálni. A mostani rövid riportunkat újabbak követik majd, amelyekben megosztjuk a mi és a debreceni táborban élők tapasztalatait.

A debreceni tábor háttere

A tábor több ok miatt is speciális. Nemcsak azért, mert a legnagyobb menekülttábor Magyarországon, és ennek köszönhetően a média is jobban ráfigyel, különösen a helyi, regionális médiumok. Ez volt helyszíne a szélsőjobboldali Jobbik támogatói, illetve paramilitáris szárnyuk, a Magyar Gárda által szervezett tábor-ellenes tüntetéseknek is. Fontos megemlíteni, hogy a tábornak nagyon bizarr, különös elrendezése van: a nyitott tábor közepén egy őrzött szállás is működik (az oda zártak számára igazából ez egy börtön). Ez az elrendezés nagyon erős pszichológiai nyomással bír, mindenkire hatással van a táboron belül; azokra is, akik a nyitott táborban élnek, a bezártakra is, sőt, még a tábor személyzetére és az őrségre is.
Azok, akik a nyitott táborrészben élnek, tudják, hogy amennyiben “rosszul viselkednek”, akár a zárt részlegbe is átkerülhetnek (a MigSzolnak többen is beszámoltak erről). Azok, akik a zárt gyűjtőközpontban vannak, látják, ahogy ablakuk alatt más menekültek és menedékkérők szabadon sétálnak – gyakran azt sem tudják, ők miért vannak bebörtönözve. Másrészről pedig, az őrzött szállás létezése a nyitott táboron belül különös cselekedetre csábítja az őröket, az angol nyelvben ennek “power tripping” a neve. A szótár (Thesaurus) definíciója szerint ez egyfajta hatalommal való visszaélés, pusztán azon „öröm” által vezérelve, hogy mások felett ellenőrzést, kontrollt tud gyakorolni valaki. A táborban élők és dolgozók közötti egyenlőtlen hatalmi viszonyokkal járó légkört a zárt gyűjtőközpont baljós jelenléte még rosszabbá tette.

Az életkörülményekkel kapcsolatos ügyek

Milyen is hát az élet a táborban mostanában? A MigSzol több menekülttel és menedékkérővel beszélt, többnyire férfiakkal Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából, Elefántcsontpartról, Koszovóból, Kamerunból, Eritreából és Egyiptomból. Bizonyos ügyek és gondok a legtöbbek által meg lett említve. Hogy képet adjunk ezekről, íme egy rövid válogatás:

• Elégtelen higiéniás körülmények; „a gyermekeink alig tudnak aludni éjjel, mert attól félnek, a fülükbe másznak a csótányok”
• Elégtelen orvosi ellátás; „amikor a doktor itt van, ugyanazt a tablettát adja mindenkinek, függetlenül attól, kinek mi a baja”
• Kevés élelem; „elvitték az összes villanyrezsót, és nem tudunk főzni magunknak, azt mondták, menjünk, és vegyünk magunknak tűzhelyet”
• A rendőrség jelenléte és erőszakossága; “rendszerint havonta egyszer hajnali rajtaütésre ébredünk, erős fényű kézilámpákkal és kutyákkal jönnek”
• Abbéli félelem, hogy a zárt gyűjtőtáborba kerülést büntetésként alkalmazzák; „azok, akik a rendőrök erőszakosságára panaszkodtak, be lettek oda zárva”.

A megfelelő jogi segítségnyújtás és képviselet hiánya a táborban különösen aggasztó. Találkoztunk olyanokkal, akik már két-három éve a táborban voltak, és nem volt információjuk a helyzetükről, jogi státuszukról. A megfelelő jogi képviselet biztosítása a magyar állam feladata lenne. Szintén meg kell említeni egyes, az állam által kirendelt ügyvédek hozzáállását és munkájuk minőségét; menedékkérők számoltak be arról, hogy az állam által kirendelt ügyvédek egyszerűen nem jelentek meg. Van egy ügyvéd a Helsinki Bizottságtól, aki a táborban dolgozik, de nagyon magas az ügyfélszám, és mint említettük, a jogi segítségnyújtás biztosítása elsősorban a magyar állam feladata kell, hogy legyen.

A Migszol álláspontja

Bízván abban, hogy a magyar kormány, Pintér Sándor belügyminiszter és Végh Zsuzsanna BÁH-igazgató meg akar felelni a vállalt nemzetközi törvények előírásainak, bátorítjuk őket, hogy a táborban és a táboron kívül élő menekültekkel működjenek együtt, és biztosítsák a következőket:

1. Emberhez méltó, tiszta és higiénikus életkörülmények a táborban élőknek számára.
2. Minőségi jogi segítségnyújtás a menedékkérőknek és a jogi státuszuk kommunikálása világos és érthető megfogalmazásban az eddigi, kizárólag magyarul és hivatalos bikkfanyelven történő, sokszor még magyar anyanyelvűek számára is nehezen értelmezhető közlés helyett.
3. Az őrzött szállásra kerülés büntetési formaként való alkalmazásának azonnali megszüntetése.
4. A menedékkérők bezárásának megszüntetése.

Ez az első riport a debreceni táborról csak a jéghegy csúcsát képezi. Részletesebben fogunk beszélni a problémákról a MigSzol.com-on megjelenő következő írásokban. Köszönjük, hogy figyelemmel követed a riportjainkat, hamarosan újból jelentkezünk! Nyugodtan iratkozz fel a levelezőlistánkra: MigSzol Info Mailing List.