Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János hangsúlyozta, hogy Magyarországnak sürgősen vissza kell állítania a migránsok idegenrendészeti őrizetét. Sajnálatos módon Jánosnak sikerült nagyon összekevernie néhány tényt a nyilatkozatában, így úgy éreztük, segítenünk kell neki. Természetesen nem lepődtünk meg, hogy a magyar kormány nem ismeri saját menekültjogi rendszerét, elnézve, hogy 2016-ban milyen gyorsasággal vezettek be egy sor változtatást és hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jog rendelkezéseit. Az őrizetre vonatkozó jogszabályok alapja azonban 2013-ig vezethető vissza, Jánosnak ezt illene jobban ismernie, ezért fogalmaztuk meg számára az alábbi nyílt levelet:
***
Kedves János!
Ön azt állította, hogy a magyar kormánynak a biztonság szavatolása érdekében vissza kell állítania a migránsok idegenrendészeti őrizetét. Számunkra világos, hogy ez az állítás egy populista kiszólás a szélsőjobboldali szavazók irányába, mivel Magyarországon már az elmúlt három év során is létezett az idegenrendészeti őrizet intézménye. Ebből következik, hogy nincsen szükség annak újbóli bevezetésére. Amit Ön új intézkedésként állít be, az nem egyszerűen “migránsok őrizetbe vétele”, hanem minden egyes menedékkérő rácsok mögé helyezése. Ezzel egy sor probléma van, mivel azonban úgy tűnik, nem ismeri teljes mértékben a rendszert, megosztunk Önnel néhány alapvető információt arról, hogy Magyarországon jelenleg hogyan működik a befogadás és az őrizetbe vétel.
Mit jelent az őrizet Magyarországon?
***
Kedves János!
Ön azt állította, hogy a magyar kormánynak a biztonság szavatolása érdekében vissza kell állítania a migránsok idegenrendészeti őrizetét. Számunkra világos, hogy ez az állítás egy populista kiszólás a szélsőjobboldali szavazók irányába, mivel Magyarországon már az elmúlt három év során is létezett az idegenrendészeti őrizet intézménye. Ebből következik, hogy nincsen szükség annak újbóli bevezetésére. Amit Ön új intézkedésként állít be, az nem egyszerűen “migránsok őrizetbe vétele”, hanem minden egyes menedékkérő rácsok mögé helyezése. Ezzel egy sor probléma van, mivel azonban úgy tűnik, nem ismeri teljes mértékben a rendszert, megosztunk Önnel néhány alapvető információt arról, hogy Magyarországon jelenleg hogyan működik a befogadás és az őrizetbe vétel.
Mit jelent az őrizet Magyarországon?
(Fotó: Hirling Bálint / Origo)
Magyarországon a külföldiek számára az őrizet két típusa létezik. Az első a menekültügyi őrizet. Menekültügyi őrizetbe olyan személyek kerülhetnek, akik menedékjogért folyamodtak Magyarországon. Nem minden menedékkérő kerül automatikusan menekültügyi őrizetbe, de sok ember esetében alkalmazzák, mivel a hatóságok megítélése szerint az ő esetükben fennáll a gyanú, hogy elhagyhatják az országot. Emellett a dublini szabályozás alapján Magyarországra visszaküldött embereket is gyakran ezekben a fogdákban helyezik el. Ezek a központok Nyírbátorban, Kiskunhalason és Békéscsabán találhatók. Az menekültügyi őrizet maximális időtartama 6 hónap. Gyerekes családok is menekültügyi őrizetbe kerülhetnek, általában Békéscsabán helyezik el őket. A magyar jogszabályok alapján számukra az őrizet maximális időtartama 1 hónap.
Emellett létezik idegenrendészeti őrizet is (amelyet Ön szerint “vissza kell állítani”). Idegenrendészeti fogdából több van, mint menekültügyi őrzött befogadó központból. Ilyen fogdák találhatóak többek között Kiskunhalason, Nyírbátorban, Győrben, a budapesti reptéren, illetve Szegeden. Az idegenrendészeti fogdákban a többi bevándorlót helyezik el, például azokat, akik ügyében elutasító döntés született, illetve azokat, akik Magyarországra érkeztek, de nem áll szándékukban menedékkérelmet benyújtani. Ebben az esetben az őrizet maximális időtartama egy év. Lehet, hogy Önben is felmerült, hogy miért nem akar valaki Magyarországon menedékjogért folyamodni. A válasz egyszerű: az emberek tisztában vannak vele, hogy az ország semmiféle integrációs támogatást nem nyújt számukra, illetve a munkaerőpiaci helyzet sem rózsás. Tisztában vannak vele, hogyha Magyarországon kapnak menekültstátuszt, nem lesznek jogosultak más EU-s tagállamba költözni, így itt ragadnak, és egy budapesti hajléktalanszállón kell majd élniük (ha csak nincs akkora szerencséjük, hogy egy civil szervezet segít nekik).
Mi a probléma Körmenddel?
Ön azzal támasztja alá az idegenrendészeti őrizet újbóli bevezetésének szükségességét, hogy így megoldható a körmendi tábor “problémája” - vagyis hogy több tucat ember él jelenleg sátrakban, fagypont alatti hőmérsékletben a tél kellős közepén. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék kiemelni.
Először is: mi is a körmendi “probléma”? Az egyetlen oka annak, hogy emberek fagyoskodnak, az, hogy az Önök kormánya - ismételten a Jobbik-szavazók bevonzása érdekében - úgy döntött, bezárja a Debrecenben és Bicskén, alapvetően elfogadható módon működő táborokat (előbbit 2015-ben, utóbbit 2016-ban). A Bicskén bezárás előtt folyó életről itt olvashat részletesebben.
Míg Önök új embereket szállíttatnak a fagyos sátrakba, Bicske üresen áll. Láttuk a képeket a sajtóban a hóval fedett libanoni és görögországi menekülttáborokról. Körmend is ilyen, egy különbséggel: úgy tűnik, Magyarországon a kormánypolitika szándékolt célja, hogy az emberek fagyoskodjanak. Emellett egyértelmű, hogy a migránsok “biztonsági okokból” történő őrizetbe vételének nincsen valós alapja. Ön mint Jobbik-támogatóknak udvarló fideszes miniszter nyilván jól tudja, hogy a TEK karácsonyi vásárokon parádézó tankjai csak az elképzelt ellenségek elleni félelem felkorbácsolására alkalmas. Éppúgy, mint ahogy a terrorizmussal vádolt Ahmed H. ügye és elítélése is egy kirakatper volt (a “terrorizmus” kifejezést még csak nem is definiálták az ügy során). A Körmend ügyére és a biztonság szavatolására való hivatkozás logikátlan és fals. Ezek a mínusz húsz fokban fagyoskodó emberek aligha jelentenek biztonsági kockázatot.
A második megjegyzésünk a fogalmak használatával és a joggal kapcsolatos. A helyzet nem olyan egyszerű, hogy elég idegenrendészeti őrizetre cserélni a körmendi tábort, mivel van egy fontos különbség az őrzött fogdák és a nyitott befogadó állomások között. Előbbiek zártak, szigorú őrizet mellett működnek. A nemzetközi egyezmények alapján - melyeket Magyarország is aláírt - senkit sem zárhatnak be ezekbe az intézményekbe automatikusan, ez kizárólag legvégső eszközként merülhet fel. Az idegenrendészeti központok a gyakorlatban börtönök. A magyarországi idegenrendészeti központok különösen elkeserítő körülmények között működnek, és 18 év alatti személyeket is rendszeresen fogva tartanak.
Ezekről az állapotokról többet tudhat meg itt, illetve itt. Ajánljuk emellett a magyar ombudsman vonatkozó jelentéseit (itt és itt), az Európai Menekültügyi Tanács anyagát, az Amnesty International beszámolóját, a Human Rights Watch írását, az UNHCR dokumentumait itt és itt, valamint a Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság jelentését itt. Ezen a linken keresztül pedig olyan dolgokról olvashat, mint a cipők, internet, televízió, egészségügyi segítségnyújtás, stb. kérdéskörei a magyarországi idegenrendészeti központokban. Végezetül, tisztában vagyunk vele, hogy Ön tart a Magyar Helsinki Bizottságtól, de ennek ellenére azt javasoljuk, olvassa el alaposan a weboldalukon található összes, idegenrendészeti központokkal kapcsolatos beszámolójukat és észrevételeiket.
A befogadó állomások - az idegenrendészeti központokkal szemben - nyitott intézmények, a céljuk pedig az, hogy menedékjogért folyamodott személyeknek szállást nyújtsanak. A menedékkérelem benyújtásával senki nem követ el bűncselekményt. A magyar jogszabályok alapján törvénybe ütközik a magyar határ átlépése, azonban a genfi egyezmény mint nemzetközi jogi szerződés a magyar jogszabályok felett áll. Az egyezmény egyértelműen megállapítja, hogy semmilyen esetben sem illegális egy határ átlépése menedékjog kérése céljából. Menedékért folyamodni minden személy alapjoga, az Öné is. Reméljük, Önnek sosem kell majd élnie vele.
Végezetül, nem találjuk túl szimpatikusnak, hogy Ön hülyének nézi a saját szavazóit. Mindenki számára egyértelmű, hogy Bicske bezárása és az emberek áthelyezése Körmendre egy tudatos politikai tett volt. Ahogyan az idegenrendészeti őrizet újbóli bevezetését belengetni is az. A fogalmak nem megfelelő használata, egyes tényekről - mint például az őrizet már létező intézménye, vagy a nemzetközi jog - való “megfeledkezés”, a problémák okainak “összekeverése” nem több, mint egy politikai haszonnal kecsegtető hazugság.
Emellett létezik idegenrendészeti őrizet is (amelyet Ön szerint “vissza kell állítani”). Idegenrendészeti fogdából több van, mint menekültügyi őrzött befogadó központból. Ilyen fogdák találhatóak többek között Kiskunhalason, Nyírbátorban, Győrben, a budapesti reptéren, illetve Szegeden. Az idegenrendészeti fogdákban a többi bevándorlót helyezik el, például azokat, akik ügyében elutasító döntés született, illetve azokat, akik Magyarországra érkeztek, de nem áll szándékukban menedékkérelmet benyújtani. Ebben az esetben az őrizet maximális időtartama egy év. Lehet, hogy Önben is felmerült, hogy miért nem akar valaki Magyarországon menedékjogért folyamodni. A válasz egyszerű: az emberek tisztában vannak vele, hogy az ország semmiféle integrációs támogatást nem nyújt számukra, illetve a munkaerőpiaci helyzet sem rózsás. Tisztában vannak vele, hogyha Magyarországon kapnak menekültstátuszt, nem lesznek jogosultak más EU-s tagállamba költözni, így itt ragadnak, és egy budapesti hajléktalanszállón kell majd élniük (ha csak nincs akkora szerencséjük, hogy egy civil szervezet segít nekik).
Mi a probléma Körmenddel?
Ön azzal támasztja alá az idegenrendészeti őrizet újbóli bevezetésének szükségességét, hogy így megoldható a körmendi tábor “problémája” - vagyis hogy több tucat ember él jelenleg sátrakban, fagypont alatti hőmérsékletben a tél kellős közepén. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék kiemelni.
Először is: mi is a körmendi “probléma”? Az egyetlen oka annak, hogy emberek fagyoskodnak, az, hogy az Önök kormánya - ismételten a Jobbik-szavazók bevonzása érdekében - úgy döntött, bezárja a Debrecenben és Bicskén, alapvetően elfogadható módon működő táborokat (előbbit 2015-ben, utóbbit 2016-ban). A Bicskén bezárás előtt folyó életről itt olvashat részletesebben.
Míg Önök új embereket szállíttatnak a fagyos sátrakba, Bicske üresen áll. Láttuk a képeket a sajtóban a hóval fedett libanoni és görögországi menekülttáborokról. Körmend is ilyen, egy különbséggel: úgy tűnik, Magyarországon a kormánypolitika szándékolt célja, hogy az emberek fagyoskodjanak. Emellett egyértelmű, hogy a migránsok “biztonsági okokból” történő őrizetbe vételének nincsen valós alapja. Ön mint Jobbik-támogatóknak udvarló fideszes miniszter nyilván jól tudja, hogy a TEK karácsonyi vásárokon parádézó tankjai csak az elképzelt ellenségek elleni félelem felkorbácsolására alkalmas. Éppúgy, mint ahogy a terrorizmussal vádolt Ahmed H. ügye és elítélése is egy kirakatper volt (a “terrorizmus” kifejezést még csak nem is definiálták az ügy során). A Körmend ügyére és a biztonság szavatolására való hivatkozás logikátlan és fals. Ezek a mínusz húsz fokban fagyoskodó emberek aligha jelentenek biztonsági kockázatot.
A második megjegyzésünk a fogalmak használatával és a joggal kapcsolatos. A helyzet nem olyan egyszerű, hogy elég idegenrendészeti őrizetre cserélni a körmendi tábort, mivel van egy fontos különbség az őrzött fogdák és a nyitott befogadó állomások között. Előbbiek zártak, szigorú őrizet mellett működnek. A nemzetközi egyezmények alapján - melyeket Magyarország is aláírt - senkit sem zárhatnak be ezekbe az intézményekbe automatikusan, ez kizárólag legvégső eszközként merülhet fel. Az idegenrendészeti központok a gyakorlatban börtönök. A magyarországi idegenrendészeti központok különösen elkeserítő körülmények között működnek, és 18 év alatti személyeket is rendszeresen fogva tartanak.
Ezekről az állapotokról többet tudhat meg itt, illetve itt. Ajánljuk emellett a magyar ombudsman vonatkozó jelentéseit (itt és itt), az Európai Menekültügyi Tanács anyagát, az Amnesty International beszámolóját, a Human Rights Watch írását, az UNHCR dokumentumait itt és itt, valamint a Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság jelentését itt. Ezen a linken keresztül pedig olyan dolgokról olvashat, mint a cipők, internet, televízió, egészségügyi segítségnyújtás, stb. kérdéskörei a magyarországi idegenrendészeti központokban. Végezetül, tisztában vagyunk vele, hogy Ön tart a Magyar Helsinki Bizottságtól, de ennek ellenére azt javasoljuk, olvassa el alaposan a weboldalukon található összes, idegenrendészeti központokkal kapcsolatos beszámolójukat és észrevételeiket.
A befogadó állomások - az idegenrendészeti központokkal szemben - nyitott intézmények, a céljuk pedig az, hogy menedékjogért folyamodott személyeknek szállást nyújtsanak. A menedékkérelem benyújtásával senki nem követ el bűncselekményt. A magyar jogszabályok alapján törvénybe ütközik a magyar határ átlépése, azonban a genfi egyezmény mint nemzetközi jogi szerződés a magyar jogszabályok felett áll. Az egyezmény egyértelműen megállapítja, hogy semmilyen esetben sem illegális egy határ átlépése menedékjog kérése céljából. Menedékért folyamodni minden személy alapjoga, az Öné is. Reméljük, Önnek sosem kell majd élnie vele.
Végezetül, nem találjuk túl szimpatikusnak, hogy Ön hülyének nézi a saját szavazóit. Mindenki számára egyértelmű, hogy Bicske bezárása és az emberek áthelyezése Körmendre egy tudatos politikai tett volt. Ahogyan az idegenrendészeti őrizet újbóli bevezetését belengetni is az. A fogalmak nem megfelelő használata, egyes tényekről - mint például az őrizet már létező intézménye, vagy a nemzetközi jog - való “megfeledkezés”, a problémák okainak “összekeverése” nem több, mint egy politikai haszonnal kecsegtető hazugság.
RSS Feed