A magyar kormány határpolitikája sikeresen megakadályozta a nemzetközi védelmet kereső emberek bejutását az ország területére. Ennek következtében a magyarországi menekülttáborok és központok viszonylag alacsony kihasználtsággal működnek, a média-felhajtás pedig alább hagyott. A Magyar Helsinki Bizottság jelentése szerint azonban az ország területére nem szabályszerűen bejutni próbáló, de megállított emberek száma az év eleje óta emelkedik. Ezzel párhuzamosan a menedékkérelmek száma jelentősen zuhant július óta, amikor a 8 km-es szabályt bevezették. Ez természetesen következményekkel jár az aktivisták és önkéntesek számára, akik így egyre nehezebben tudnak közvetlenül kapcsolatba lépni a védelmet kereső emberekkel. Ez növeli az emberek kiszolgáltatottságát, mivel az aktivisták és önkéntesek kevesebb információ birtokában kényszerülnek cselekedni. A legfontosabb azonban az intézkedések Szerbiára gyakorolt hatása, ahol egyre több ember kénytelen várakozni.
A november hideg volt és a december is ezzel fenyeget. Ez nagy kihívás az úton lévők, a szállás nélkül maradtak, illetve azok számára, akiknek az állam és a hatóságok nem nyújtanak megfelelő ellátást. Különösen annak a nagyjából 6500 embernek, akik Szerbiában ragadtak (közülük 1000 Belgrádban a szabad ég alatt kénytelen aludni), és akik abban reménykednek, hogy átjutnak a magyar határon. Azok számára, akiket a Bicskén működő menekülttáborból a körmendi sátortáborba szállítottak át, vagy a kiskunhalasi konténerszállásokra. Azok számára, akik a magyar-szerb határon lévő tranzitzónákban sebtében összetákolt sátrakban kénytelenek várakozni. A magyar kormány tovább csökkentette a beengedett személyek napi számát.
A magyarországi menekültügyekkel kapcsolatban a november legalább olyan eseménydús volt, mint a korábbi hónapok. Ahmed H. ügyében ítéletet hirdettek elsőfokon, a Migszol ezzel párhuzamosan több flashmobot és tüntetést szervezett. A tranzitzónákba naponta beengedett emberek számának csökkentése és a rendőrség által végrehajtott visszatoloncolás folytatódik a határ mentén, több esetben erőszakkal körítve, emellett Ásotthalom polgármestere is folytatja áldásos tevékenységét. Amennyiben valaki kíváncsi a beszámolóink mögötti arcokra, itt láthatóak a Migszol negyedik születésnapja alkalmából szervezett rendezvény képei.
A november hideg volt és a december is ezzel fenyeget. Ez nagy kihívás az úton lévők, a szállás nélkül maradtak, illetve azok számára, akiknek az állam és a hatóságok nem nyújtanak megfelelő ellátást. Különösen annak a nagyjából 6500 embernek, akik Szerbiában ragadtak (közülük 1000 Belgrádban a szabad ég alatt kénytelen aludni), és akik abban reménykednek, hogy átjutnak a magyar határon. Azok számára, akiket a Bicskén működő menekülttáborból a körmendi sátortáborba szállítottak át, vagy a kiskunhalasi konténerszállásokra. Azok számára, akik a magyar-szerb határon lévő tranzitzónákban sebtében összetákolt sátrakban kénytelenek várakozni. A magyar kormány tovább csökkentette a beengedett személyek napi számát.
A magyarországi menekültügyekkel kapcsolatban a november legalább olyan eseménydús volt, mint a korábbi hónapok. Ahmed H. ügyében ítéletet hirdettek elsőfokon, a Migszol ezzel párhuzamosan több flashmobot és tüntetést szervezett. A tranzitzónákba naponta beengedett emberek számának csökkentése és a rendőrség által végrehajtott visszatoloncolás folytatódik a határ mentén, több esetben erőszakkal körítve, emellett Ásotthalom polgármestere is folytatja áldásos tevékenységét. Amennyiben valaki kíváncsi a beszámolóink mögötti arcokra, itt láthatóak a Migszol negyedik születésnapja alkalmából szervezett rendezvény képei.
RSS Feed