Mielőtt elkezdenénk, fontos megjegyezni, hogy egy éve nagyon fontos időket éltünk. Most van annak a 2015-ös eseménynek az évfordulója, mely végül “Magyarországi migrációs válság” néven vonult be a köztudatba.
Erőszak a határon
A visszatoloncolásos törvény életbe léptetését követően július elején elszabadult a határ környékén az azonosítatlan csoportok által elkövetett erőszak. A Migszolhoz több beszámoló érkezik Szerbiában tartózkodó önkéntesektől, állításuk szerint az általuk segített embereken egyértelműek az erőszak jelei. Súlyos zúzódások, kutyák okozta sebek és vérzés, mindez napi jelleggel. A hatóságok némasága és a témáról folyó politikai vita hiánya elképesztő, tekintve a bizonyítékok mennyiségét:
- A No Border Serbia által augusztus 8-ig gyűjtött beszámolók
- Video durva tartalommal egy augusztus végi esetről
- Az Átlátszó átfogó riportja a határ környéki erőszakról
- Felkavaró képek az erőszak nyomairól, augusztus végéről
- Cikk a jelentett esetekről a magyar médiában
A Magyar Helsinki Bizottság aggasztó számokat közölt a magyarországi menedékkérelmek számáról: a Szerbiába történő visszatoloncolás július 5-i legalizálása után ez a szám 60%-al zuhant és 4396 embert nem engedtek belépni az országba. A Migszol fontosnak tartja kiemelni, hogy ez milyen súlyos jogsértéseket eredményez: még ha valaki nem is legális úton lép be az országba, mindenkinek nemzetközileg védett joga menedéket kérni. A Szerbiába visszatoloncolt emberektől nemcsak ezt a jogot tagadják meg, emellett rosszul, erőszakkal is bánnak velük. A Migszol hamarosan kiad egy hosszabb tájékoztatót a magyar-szerb határon lévő helyzetről, de már most szeretné hangsúlyozni, hogy az ilyen bánásmód teljességgel elfogadhatatlan és felelősségre kell vonni az illetékeseket. Arra bíztatunk mindenkit, hogy ossza meg a linkeket, képeket, küldjék el újságíróknak és politikusoknak, hogy értesüljenek a helyzetről. Kövessék a híreinket a közeljövőben tervezett tüntetésekről és egyéb témákról. Örülünk, hogy a magyar és nemzetközi média írt a magyar-szerb határon zajló brutalitásról, és örömmel fogadjuk a további megkereséseket az újságírók és szakpolitikusok részéről.
A magyar-szerb határon növekszik a feszültség és erőszak. Önszerveződő csoportok - melyek a határt figyelik - képeket posztoltak töltött fegyverekről és a járőrözéseikre vitt kutyákról. Augusztus közepén kb. 600 ember várakozott arra Horgos és Kelebia között, hogy beengedjék a konténerekbe a tranzitzónában és így menedékjogért folyamodhasson, néha hetekig - írta az Amnesty International, az Euronews és a HVG is. Korábban a hónapban egy helyi zseni megpróbált ráijeszteni a határon átkelő emberekre kézzel készített vudu fejekkel, melyeket a kerítésre helyezett, emellett egy magyar EP-képviselő disznófejek kitűzését javasolta, melyről részletesebben itt írtunk.
Amint az emberek a magyar oldalra érnek, egyre több és több önbíráskodó csoportot látni, melyek a határt járják és rájuk vadásznak - valószínűleg ez a kulcsa a határ környéki erőszaknak, mivel a hivatalos erők moshatják kezeiket és némák a témával kapcsolatban.
Az önjelölt főseriff, Toroczkai László, jobbikos politikus és a határon lévő Ásotthalom polgármestere. Toroczkai fegyelmezetten vigyáz egy ideje a környékre (ehhez lásd az egyik első migráns határvadász videót 2015-ből) és korábban a nyár folyamán rájött, hogy az ENSZ menekültügyi ügynöksége valójában segít a határon lévő menekülteknek, emellett bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy az ENSZ említett intézménye felelős a szemetelésért. Hogy felkavarja az indulatokat a csatájában, most beperelte a UNHCR-t mivel az “logisztikai segítséget nyújt a migránsoknak”.
A hivatalos “világban” mindeközben az országos rendőrfőkapitányság határvadász-toborzó kampányba kezdett, miután egy vitatott hivatalos bejelentés után meghosszabbították a “tömeges migráció okozta válsághelyzetet” (ami eléggé ironikus tekintve hogy Orbán Viktor nemrég jelentette ki, már egyáltalán nincsenek Magyarországra jövő migránsok), ennek következtében 3000 új rendőrt helyeztek minimális kiképzés után a határra a nemzeti érdeket szem előtt tartva. A közmunkásokat is arra presszionálják, hogy csatlakozzanak a rendőrséghez vagy hadsereghez. Mindennek igazolására augusztus 27-én Orbán tetézte a dolgokat, mikor bejelentette, hogy egy új hi-tech kerítést telepítenek a határra, mozgásérzékelő kamerákkal, fényekkel és mindenféle modern biztonsági eszközzel. Úgy sejtjük, ez a spanyol-marokkói határon lévő kerítésre fog majd hasonlítani.
Mindezek fényében aligha meglepetés, hogy más határokon egyre több az esemény. A HVG egy hónap eleji cikkében Romániáról ír: úgy sejtik, egy új útvonal van az országon keresztül, és augusztus 2-án 27 embert (21 pakisztánit, 4 afgánt és 2 szírt) fogtak el a rendőrök Battonyánál a magyar-román határon. Másnap a rendőrség 25 ember Romániába történő visszatoloncolásáról adott hírt. Emellett elkaptak egy romániai állampolgárt is, akit embercsempészettel vádolnak.
Külföld
Svédország döntése, hogy többezer embert deportáljon Magyarországra a dublini rendszer alapján politikai vihart indított el a két ország diplomáciai köreiben. Magyarország nem hajlandó visszafogadni ezeket a személyeket. Más Nyugat-Európai országok, különösképp Ausztria, hasonló lépéseket terveznek a magyar sajtó egyes beszámolói szerint. Mégis, Magyarország keménykedik és nem vállalja a felelősséget, eközben arra hivatkozik, hogy az embereket Görögországra kellene visszaküldeni, mivel ott léptek be először az EU területére. A tény, hogy az EU tagállamokból Görögországba történő visszaküldést már öt éve leállították, biztos elkerülte a döntéshozók figyelmét.
Magyarország és Bulgária egy kétoldalú megállapodásról nyitottak vitát, ennek témája az előbbiből utóbbi országba történő visszaküldés, mindez úgy tűnik, a nyugati és északi országok irányából érkező nyomás következménye. A fejlemény komoly aggodalomra ad okot, mivel a bolgár-szerb hatéron nemrég halt meg egy személy, emellett az egész térségben csak Magyarország és Bulgária azok az országok, ahol nincsen működő integrációs rendszer, emellett tovább fokozza a problémát, hogy jelentések szerint a visszatoloncolások Bulgáriából egészen Görögországig, Törökországig tartanak.
Politika
A magyar tanárok is megkapták a fejadagjukat a migrációs propagandából a múlt hónap során, amikor a KLIK, az állami intézményfenntartó központ, egy levelet küldött az összes magyar iskola igazgatójának. Ebben arra kéri őket, hogy jelentsék be az “iskolájukba beiratkozott migráns diákok számát”, mindezt 48 órás határidővel. Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója és a Tanítanék Mozgalom vezetője egy nyílt levélben kérte meg a KLIK-et, hogy az definiálja a migráns kifejezést - egy szót, mely egyébként nem létezik sehol sem a magyar jogalkotásban. Továbbra sem világos, hogy mi a levél célja és mi lenne a következménye a válaszoknak.
Egy másik fronton is zajlik a küzdelem, több fontos fejlemény van a Soros György elleni összeesküvéses háborúban. Már korábban megírtuk, hogy egy hónapja Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumából azt mondta, hogy “Soros támogatta civil szervezetek” azt mondják migránsoknak, hogy állítsák, 18 éven aluliak, mivel így könnyebben juthatnak be Magyarországra. Sajnos ez a nyelvi akadályokból eredő félreértés. Augusztus 14-én Soros Györgyöt is meghekkelték és most a jobboldali “Sorosleaks” állítja, bizonyítékai vannak arra, hogy az üzletember menekülteket akar Európába hozni. A Magyar Idők továbbra is szánt figyelmet ránk augusztus elején és egy cikket írt a Migszol határon történő erőszakkal kapcsolatos felhívásáról, ami mindenképpen szórakoztató olvasmány a magyarul beszélőknek.
A kvótarendszerről szóló népszavazás közeledik és az ellenzék végül próbál egy vonalba tömörülni, hogy választ adjon a kormányzati propagandára - a legtöbb párt a szavazás érvénytelenítését tűzte ki célul, vagy bojkott, vagy érvénytelen szavazat leadásával. A Fidesz megkísérli zsarolni az ellenzéki pártokat, és kicsikarni belőlük egy igent vagy nemet, hozzátéve hogy nem elég a bojkott. Korábban összefoglaltuk az egyes pártok eltérő álláspontjait. Úgy tűnik, hogy október eleje tele lesz a pártok és egyes civil szereplők rendezvényeivel.
Sajnos úgy tűnik, a referendumnak már volt egy-két apróbb sikere az “oszd meg és uralkodj” elv jegyében, mivel a Munkáspárt vezetője Szegeden kijelentette, nemmel fognak szavazni október elején, mivel a pénzből magyaroknak kellene állásokat létrehozni, és nem menekültekre költeni.