A menekültügyi rendszer, amely - ha szegényesen is - korábban többé-kevésbé működött, mostanra az elzárás és a tranzitzónák gondosan felépített, fenntarthatatlan rendszerévé vált. A Szerbiába, és mostanság már Romániába történő visszatoloncolások folytatódnak. Lényegében tehát a kerítésrendszer a visszatoloncolások és a fogva tartás militarizált zónája lett.
A korábbi havi összefoglalók formáját követve ez a rövid beszámoló a 2017-es magyarországi alapvető változásokat rögzíti, míg a következő, néhány nap múlva megjelenő írásunk a politikai fejleményeket tekinti majd át. A jogi történésekkel és a magyarországi menedékhelyzetről szóló hírekkel kapcsolatban mindenképp ajánljuk a Magyar Helsinki Bizottság publikációit.
A táborok bezárása, út a fogva tartás felé
A kormány retorikája a fogva tartás bevezetéséről valósággá vált. Március 8-án megszületett a törvény valamennyi menedékkérő fogva tartásáról. A parlamenti szavazás időpontját bejelentés nélkül megváltoztatták, ami az tiltakozást megnehezítette. Ekkor részletesebb elemzést is publikáltunk arról, mit jelent a menedékkérők tömeges elzárása. Ennek eredményeként sok ember, aki addig eljárás alatt állt vagy nyitott táborokban tartózkodott, Nyugat-Európába távozott. Még mindig vannak azért nyitott táborok azok számára, akiknek (elismert) egészségügyi problémái vannak, illetve azok számára, akik már hivatalosan menekültstátuszt kaptak.
A korábbi havi összefoglalók formáját követve ez a rövid beszámoló a 2017-es magyarországi alapvető változásokat rögzíti, míg a következő, néhány nap múlva megjelenő írásunk a politikai fejleményeket tekinti majd át. A jogi történésekkel és a magyarországi menedékhelyzetről szóló hírekkel kapcsolatban mindenképp ajánljuk a Magyar Helsinki Bizottság publikációit.
A táborok bezárása, út a fogva tartás felé
A kormány retorikája a fogva tartás bevezetéséről valósággá vált. Március 8-án megszületett a törvény valamennyi menedékkérő fogva tartásáról. A parlamenti szavazás időpontját bejelentés nélkül megváltoztatták, ami az tiltakozást megnehezítette. Ekkor részletesebb elemzést is publikáltunk arról, mit jelent a menedékkérők tömeges elzárása. Ennek eredményeként sok ember, aki addig eljárás alatt állt vagy nyitott táborokban tartózkodott, Nyugat-Európába távozott. Még mindig vannak azért nyitott táborok azok számára, akiknek (elismert) egészségügyi problémái vannak, illetve azok számára, akik már hivatalosan menekültstátuszt kaptak.
A fogva tartás két formája közül az első a menekültügyi őrizet. Pillanatnyilag ilyen működő fogva tartó központ az ukrán és román határ közelében fekvő Nyírbátorban és a két tranzitzónában van, Röszkén és Tompán, a szerb határnál. A kiskunhalasi tábort, mely az egyik legnagyobb kapacitású volt, 2017 márciusában bezárták illetve felfüggesztették a működését, miután a menedékkérőkre vonatkozó fent említett törvény átment a parlamenten.
A fogva tartás másik típusába tartoznak az idegenrendészeti fogdák, melyeket általában idegenrendészeti őrizetnek neveznek. Ezek azok számára jöttek létre, akiket Magyarország területén elfogtak, és akik a magyar törvények szerint illegálisan tartózkodnak az országban, továbbá nem szándékoznak semmiféle nemzetközi védelem iránt folyamodni. Olyanok is vannak köztük, akiknek menedékkérelmét elutasították. A jelenleg is működő fogdák Győrben, Nyírbátorban és a budapesti repülőtéren vannak. A fő különbség a kétféle központ között, hogy az előbbit a Menekültügyi és Bevándorlási Hivatal működteti (a Belügyminisztérium irányításával), míg az utóbbit a rendőrség. Pillanatnyilag többen vannak az előbbiben, tekintettel a tranzitzónákra. Idegenrendészeti őrizetben leginkább egyedülálló férfiak vannak, akik kérelmét elutasították, és nem tudtak tovább menni nyugatra.
Az egyik fő oka annak, hogy sokan kerülnek idegenrendészeti őrizetbe az, hogy az illetők nem kérnek menedékjogot Magyarországon, mivel tudják, hogy még ha nemzetközi védelmet kapnak is, itt hajléktalanság és nélkülözés vár rájuk, és legálisan máshol nem, csak Magyarországon dolgozhatnak.
A fogva tartási helyzet lényegében hasonló a korábbiakhoz, kivéve, hogy már 14 év feletti gyerekekre is vonatkozik. Korlátozott az internet-hozzáférés, tilos a mobilhasználat, és bár néhány civil szervezet bejuthat, az ügyükben döntésre váró egyének a végletekig frusztráltak, nem tudják, mi vár rájuk. Március 18-án a békéscsabai táborban az elzárásban lévő emberek tiltakozásba kezdtek. A tábor most üres. Az éhségsztrájk egy napig tartott, a fogvatartottak nyilatkozatot tettek közzé, melyben leírták szörnyű körülményeiket, és segítséget kértek.
Vannak nyitott táborok is, mint Vámosszabadiban, ahol főleg olyan egyének és családok vannak, akik már megkapták a menekültstátuszt, és most a hivatalos dokumentumokra várnak. Az ő jövőjük is bizonytalan, miután Magyarországon minden integrációs támogatást megszüntettek. Elméletileg ez azt jelenti, hogy ugyanabba a rendszerbe lépnek be, amelyben a magyarok is vannak, de támogatói hálózat és nyelvtudás nélkül. A gyakorlatban civil szervezetekhez fordulhatnak, akik segítséget nyújtanak a Magyarországon tartózkodó menekülteknek, de az ő forrásaik végesek. Gyakorlatilag sokan csak utazási dokumentumaikra várnak, hogy nyugat felé mehessenek. Egy EU-s ország menekültstátuszával Schengenen belül három hónapra kiutazhatnak, de nincs joguk automatikusan arra, hogy külföldön munkát vállaljanak, ahogyan a magyarok.
A kormányzati propagandából kifolyólag a társadalmi vita Magyarországon a kerítés témája körül forog, így kevés figyelem fordul a fogva tartási helyzetre. Ezen kívül a Migszolhoz hasonló csoportok számára a táborokba való bejutás lehetősége erősen korlátozott, így jelentéseinkben azok beszámolóira hagyatkozunk, akikkel belülről kapcsolatban vagyunk.
Helyzet a határon és a tranzitzónákban
Áprilisban elkészült a kerítés második vonala, így különösen nehézzé vált az átjutás. Nagy figyelem irányult a tény felé, hogy az emberek feltartóztatását célzó újabb technológiai rendszer, az okoskerítés beszél is. Nemrégiben a kormány mintegy 800 millió euróra becsülte a militarizált zóna eddigi költségeit (aminek a felét Orbán miniszterelnök a minap visszaigényelte az EU-tól). Mindennek ellenére vannak, akiknek sikerül átjutni, a szerbiai nehéz helyzetből menekülve. Jelenleg a rendőrség napi 10-70 ember visszatoloncolásáról számol be a határ túloldalára. (A napi létszámot lásd a rendőrség honlapján).
Időközben a tranzitzóna emberekkel teli militarizált területté vált. A nyári hőségben a körülmények kibírhatatlanok voltak. A nyár folyamán több független magyar médium készített riportot a határon uralkodó embertelen állapotokról, például az Átlátszó és az Index. A későbbiekben a kormány épp az Indexet és a hasonló független médiumokat támadta mint álhírek közvetítőit.
A Magyar Helsinki Bizottságtól a tranzitzónában levők minőségi jogi képviseletet kaphatnak, a hivatalos jogi képviselet még mindig gyenge színvonalú. A Magyar Helsinki Bizottság eljárt olyan ún. pozitív Dublin ügyekben, melyek eredményeként néhányan a határról egyenesen eljuthattak más EU-s tagországokba családegyesítés jogcímén.
Eközben Németország, valamint Finnország is leállított minden Dublin szerinti visszaküldést Magyarországra. Az egyik ok, érdekes módon az, hogy kicsi az integrálódási lehetőség az országban. Magyarország ugyanakkor, a dublini egyezmény értelmében, visszaküld embereket Bulgáriába. Információink szerint a tranzitzónabeli táborból néhányan inkább visszatérnek Szerbiába, mint hogy Bulgáriába deportálják őket (néhány kiskorúval is ez a helyzet).
A határvadászok toborzása tovább folytatódott az év során. Azoknak, akik a határvadászok napi élete iránt érdeklődnek ezt a videót ajánljuk, melyet a magyar rendőrség készített. A rendőrség rendszeresen tájékoztat a határvadászok gyakorlatáról és vizsgájáról is.
A Migszol továbbra is gyűjti a tanúvallomásokat a határátlépőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatban. Ezek a tanúvallomások, melyek weboldalunkon is megtalálhatóak, verésekről, az értékek és ruházat ellopásáról szólnak, fagyos, hideg idő esetében is. Nehéz meghatározni, kik állnak az erőszakos cselekmények hátterében, mivel különböző egyenruhás hatóságok szolgálnak ott (rendőrség, katonák, félhivatalos mezőőrség).
A fogva tartás másik típusába tartoznak az idegenrendészeti fogdák, melyeket általában idegenrendészeti őrizetnek neveznek. Ezek azok számára jöttek létre, akiket Magyarország területén elfogtak, és akik a magyar törvények szerint illegálisan tartózkodnak az országban, továbbá nem szándékoznak semmiféle nemzetközi védelem iránt folyamodni. Olyanok is vannak köztük, akiknek menedékkérelmét elutasították. A jelenleg is működő fogdák Győrben, Nyírbátorban és a budapesti repülőtéren vannak. A fő különbség a kétféle központ között, hogy az előbbit a Menekültügyi és Bevándorlási Hivatal működteti (a Belügyminisztérium irányításával), míg az utóbbit a rendőrség. Pillanatnyilag többen vannak az előbbiben, tekintettel a tranzitzónákra. Idegenrendészeti őrizetben leginkább egyedülálló férfiak vannak, akik kérelmét elutasították, és nem tudtak tovább menni nyugatra.
Az egyik fő oka annak, hogy sokan kerülnek idegenrendészeti őrizetbe az, hogy az illetők nem kérnek menedékjogot Magyarországon, mivel tudják, hogy még ha nemzetközi védelmet kapnak is, itt hajléktalanság és nélkülözés vár rájuk, és legálisan máshol nem, csak Magyarországon dolgozhatnak.
A fogva tartási helyzet lényegében hasonló a korábbiakhoz, kivéve, hogy már 14 év feletti gyerekekre is vonatkozik. Korlátozott az internet-hozzáférés, tilos a mobilhasználat, és bár néhány civil szervezet bejuthat, az ügyükben döntésre váró egyének a végletekig frusztráltak, nem tudják, mi vár rájuk. Március 18-án a békéscsabai táborban az elzárásban lévő emberek tiltakozásba kezdtek. A tábor most üres. Az éhségsztrájk egy napig tartott, a fogvatartottak nyilatkozatot tettek közzé, melyben leírták szörnyű körülményeiket, és segítséget kértek.
Vannak nyitott táborok is, mint Vámosszabadiban, ahol főleg olyan egyének és családok vannak, akik már megkapták a menekültstátuszt, és most a hivatalos dokumentumokra várnak. Az ő jövőjük is bizonytalan, miután Magyarországon minden integrációs támogatást megszüntettek. Elméletileg ez azt jelenti, hogy ugyanabba a rendszerbe lépnek be, amelyben a magyarok is vannak, de támogatói hálózat és nyelvtudás nélkül. A gyakorlatban civil szervezetekhez fordulhatnak, akik segítséget nyújtanak a Magyarországon tartózkodó menekülteknek, de az ő forrásaik végesek. Gyakorlatilag sokan csak utazási dokumentumaikra várnak, hogy nyugat felé mehessenek. Egy EU-s ország menekültstátuszával Schengenen belül három hónapra kiutazhatnak, de nincs joguk automatikusan arra, hogy külföldön munkát vállaljanak, ahogyan a magyarok.
A kormányzati propagandából kifolyólag a társadalmi vita Magyarországon a kerítés témája körül forog, így kevés figyelem fordul a fogva tartási helyzetre. Ezen kívül a Migszolhoz hasonló csoportok számára a táborokba való bejutás lehetősége erősen korlátozott, így jelentéseinkben azok beszámolóira hagyatkozunk, akikkel belülről kapcsolatban vagyunk.
Helyzet a határon és a tranzitzónákban
Áprilisban elkészült a kerítés második vonala, így különösen nehézzé vált az átjutás. Nagy figyelem irányult a tény felé, hogy az emberek feltartóztatását célzó újabb technológiai rendszer, az okoskerítés beszél is. Nemrégiben a kormány mintegy 800 millió euróra becsülte a militarizált zóna eddigi költségeit (aminek a felét Orbán miniszterelnök a minap visszaigényelte az EU-tól). Mindennek ellenére vannak, akiknek sikerül átjutni, a szerbiai nehéz helyzetből menekülve. Jelenleg a rendőrség napi 10-70 ember visszatoloncolásáról számol be a határ túloldalára. (A napi létszámot lásd a rendőrség honlapján).
Időközben a tranzitzóna emberekkel teli militarizált területté vált. A nyári hőségben a körülmények kibírhatatlanok voltak. A nyár folyamán több független magyar médium készített riportot a határon uralkodó embertelen állapotokról, például az Átlátszó és az Index. A későbbiekben a kormány épp az Indexet és a hasonló független médiumokat támadta mint álhírek közvetítőit.
A Magyar Helsinki Bizottságtól a tranzitzónában levők minőségi jogi képviseletet kaphatnak, a hivatalos jogi képviselet még mindig gyenge színvonalú. A Magyar Helsinki Bizottság eljárt olyan ún. pozitív Dublin ügyekben, melyek eredményeként néhányan a határról egyenesen eljuthattak más EU-s tagországokba családegyesítés jogcímén.
Eközben Németország, valamint Finnország is leállított minden Dublin szerinti visszaküldést Magyarországra. Az egyik ok, érdekes módon az, hogy kicsi az integrálódási lehetőség az országban. Magyarország ugyanakkor, a dublini egyezmény értelmében, visszaküld embereket Bulgáriába. Információink szerint a tranzitzónabeli táborból néhányan inkább visszatérnek Szerbiába, mint hogy Bulgáriába deportálják őket (néhány kiskorúval is ez a helyzet).
A határvadászok toborzása tovább folytatódott az év során. Azoknak, akik a határvadászok napi élete iránt érdeklődnek ezt a videót ajánljuk, melyet a magyar rendőrség készített. A rendőrség rendszeresen tájékoztat a határvadászok gyakorlatáról és vizsgájáról is.
A Migszol továbbra is gyűjti a tanúvallomásokat a határátlépőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatban. Ezek a tanúvallomások, melyek weboldalunkon is megtalálhatóak, verésekről, az értékek és ruházat ellopásáról szólnak, fagyos, hideg idő esetében is. Nehéz meghatározni, kik állnak az erőszakos cselekmények hátterében, mivel különböző egyenruhás hatóságok szolgálnak ott (rendőrség, katonák, félhivatalos mezőőrség).
Fotó: magyarnarancs.hu
Mint mondtuk, néhány média és neves személyiség elítélte az emberek határon történő bántalmazását. A határzóna mindazonáltal a Fidesz-kormány választási propagandájának fő forrása lett. A pártnak például augusztus elején az volt a fő üzenete, hogy a választás tétje: Orbán Viktor vagy a kerítés lebontása. És bár a kormánymédia erősen igyekszik a társadalmi vitában a kerítéskérdést fenntartani és megvédeni, másokkal egyetemben a korábban említett médiumok is bírálták azt. Eközben a Helsinki Bizottság a magyar kormányt az Emberi Jogok Európai Bírósága elé idézte, és a Helsinki meg is nyerte a pereket. Az egyik ügyben az Európai Bíróság úgy ítélkezett, hogy a bangladesi menedékkérők fogva tartása jogellenes, egy másik ügyben pedig nyolc fiatalkorú és egy terhes nő tranzitzónába szállítását vétózta meg Strasbourg.
Útvonal változtatás
A fenti alapvető megállapítások, valamint a szerb és a román határon elfogottak emelkedő száma azt jelzik, hogy a rendszer nem tartható fenn. Ez a rendszer mint menedékjogi rendszer Magyarországon az összeomlás határán van, s ez így lenne bárhol Európában. Az EU-Törökország megállapodás továbbra is bizonytalan, bizonyos humanitárius szereplők kivonják erőiket Szerbiából, mindez egyre több embert késztet kockázatosabb utakra vállalkozni, - mint a Bulgária és Törökország közti veszélyes határ vagy a határkerítés Görögország és Törökország között, további muníciót adva ezzel is az embercsempészeknek.
Miközben ezt írjuk, arról kapunk híreket, hogy egyre többen próbálkoznak Románia felől átjönni Magyarországra, miután egyre többen érkeznek Romániába a Fekete-tenger felől.
Ez a Migszol első frissítése a soron levő kettőből a magyarországi helyzetre vonatkozóan. A néhány nap múlva következőben inkább a politikai fejleményekről, a kormánypropagandáról és a magyarországi civil szervezetek elleni támadásokról beszélünk majd.
RSS Feed