Ez a Migszol legfrissebb jelentése az általános menedékhelyzetről Magyarországon 2016. július 4-e és augusztus 4-e között. Menedék keresőknek szóló információért, kérjük, keresse a Magyar Helsinki Bizotság által biztosított információt, melyet itt talál.
1. A 8 km-es törvény és a határmenti erőszak
2. Fokozódó helyzet a tranzitzónában
3. Folyamatos tiltakozások a zárt táborokban, kiürülő nyitott táborok
4. A kormánypropaganda politikája és összeesküvés-elméletek
A 8 km-es törvény és a határ menti erőszak
A "8 km-es törvény" életbelépett július 5-én. A törvénykezés szerint, bármely személy, akit a magyar határkerítés 8 km-es körzetében elkapnak, vissza „vezethetik” a határ szerb oldalára. Ez leglaizálja az emberek visszatoloncolását a szerb oldalra, és súlyosankorlátozza az emberek menedékhez való jogát. A gyakorlatban, azon személyek, akiket elkaptak és viszsatoloncoltak nem kapnak lehetőséget arra, hogy menedéket kérjenek. amely ellentmond a nemzetközi törvénykezéseknek. Kegyetlenül irónikusnak találjuk, hogy miközben a Fidesz kormány állítása szerint a határkerítés működik, a hatóság lyukakat vág a kerítésbe, hogy azon keresztül visszatoloncolja az embereket a szerb oldalra. A törvénykezés eredménye katasztofális: a tranzitzónában menedékkérelem beadására várakozók száma a határnál a duplájára nőtt. Nincs jogi segítségre való lehetőség, civil önkéntesek és aktivisták korlátozott belépéssel rendelkezek, és az életkörülmények borzasztóak, mint ahogy azt a Migszol Szeged videója is mutatja.
Ennél is sürgetőbb probléma, az UNHCR Magyarország és a Helsinki Bizottság számtalan panasza és beszámolója alapján, hogy maga a találkozás is a magyar rendőrséggel, katonasággal vagy határmenti önbíráskodó szerveződésekkel veszélyes azon személyek számára, akik átlépik a határt. Információink szerint paprika spay-t és kiképzett kutyákat használnak, hogy az embereket megfélemlítsék és néha akár fizikailag bántalmazzák annak érdekében, hogy visszaszorítsák őket a határra. Itt tudja elolvasni a legfrissebb Human Right Watch jelentést a szerb-magyar határmenti rendőri túlkapásról és erőszakról. A Belügyminiszérium tagadja a HRW jelentésében leírtakat.
A határmenti helyzet és erőszak terrort ültet azokba, akik át mernek lépni a kerítésen. Nemrégiben Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere és összeesküvéselmélet hívő, aki állítása szerint Soros György nemzetközi aktivistákat támogat, tartott egy sajtókonferenciát Budapesten melyben több hatalmat kért az önbíráskodóknak a határon. Toroczkai szerint a helyi falusiak jobbak, mint a rendőrség a védelmet keresők elkapásában, mert jobban ismerik a területet. Egyértelmű lépést téve annak érdekében, hogy bíztassa az önnállóan szerveződő erőket, erőszakra való felhatalmazással, Toroczkai pózol az új kutyájával, melyet a határ őrzésére képez ki, emelett közétett egy fotót melyen 3 afgán látható, akiket az önbíráskodó őrei kaptak el. Ezenfelül minden nap hallunk beszámolókat emberektől, akik visszatértek a határtól Belgrádba miután „egyenruhás férfiak” súlyosan bántalmazták őket a határon. Követeljük Ásotthalom polgármesterének önmagára és félkatonai csoportjára vonatkozó emberek elfogásával kapcsolatban való mérhetetlen hatalmának tisztázását, valamint azt, ahogy úgy pózolnak az elkapott emberekkel mintha vad állatok lennének, semmilyen tisztelettel a személyi jogaikra vagy a menedékkérési jogukra, ezen felül arról a vallomásáról, melyben Toroczkai azt állítja, hogy az általa nemrégiben elkapott emberek sok pénzzel rendelkeztek.
Továbbá, fényeket is telepítenek a határ menti kerítésre, Toroczkai jelentése alapján. Ő, mint igaz vadász, nem szereti a fényeket, mert megvilágítja a mezőőröket. Egy ettől független, nemrégi vadászatával Toroczkai közétett egy fotót három elfogott marokkóiról, miközben amellett érvel, hogy a rendőrség és a katonaság nem képes elvégezni a munkájukat, de a helyiek igen.
1. A 8 km-es törvény és a határmenti erőszak
2. Fokozódó helyzet a tranzitzónában
3. Folyamatos tiltakozások a zárt táborokban, kiürülő nyitott táborok
4. A kormánypropaganda politikája és összeesküvés-elméletek
A 8 km-es törvény és a határ menti erőszak
A "8 km-es törvény" életbelépett július 5-én. A törvénykezés szerint, bármely személy, akit a magyar határkerítés 8 km-es körzetében elkapnak, vissza „vezethetik” a határ szerb oldalára. Ez leglaizálja az emberek visszatoloncolását a szerb oldalra, és súlyosankorlátozza az emberek menedékhez való jogát. A gyakorlatban, azon személyek, akiket elkaptak és viszsatoloncoltak nem kapnak lehetőséget arra, hogy menedéket kérjenek. amely ellentmond a nemzetközi törvénykezéseknek. Kegyetlenül irónikusnak találjuk, hogy miközben a Fidesz kormány állítása szerint a határkerítés működik, a hatóság lyukakat vág a kerítésbe, hogy azon keresztül visszatoloncolja az embereket a szerb oldalra. A törvénykezés eredménye katasztofális: a tranzitzónában menedékkérelem beadására várakozók száma a határnál a duplájára nőtt. Nincs jogi segítségre való lehetőség, civil önkéntesek és aktivisták korlátozott belépéssel rendelkezek, és az életkörülmények borzasztóak, mint ahogy azt a Migszol Szeged videója is mutatja.
Ennél is sürgetőbb probléma, az UNHCR Magyarország és a Helsinki Bizottság számtalan panasza és beszámolója alapján, hogy maga a találkozás is a magyar rendőrséggel, katonasággal vagy határmenti önbíráskodó szerveződésekkel veszélyes azon személyek számára, akik átlépik a határt. Információink szerint paprika spay-t és kiképzett kutyákat használnak, hogy az embereket megfélemlítsék és néha akár fizikailag bántalmazzák annak érdekében, hogy visszaszorítsák őket a határra. Itt tudja elolvasni a legfrissebb Human Right Watch jelentést a szerb-magyar határmenti rendőri túlkapásról és erőszakról. A Belügyminiszérium tagadja a HRW jelentésében leírtakat.
A határmenti helyzet és erőszak terrort ültet azokba, akik át mernek lépni a kerítésen. Nemrégiben Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere és összeesküvéselmélet hívő, aki állítása szerint Soros György nemzetközi aktivistákat támogat, tartott egy sajtókonferenciát Budapesten melyben több hatalmat kért az önbíráskodóknak a határon. Toroczkai szerint a helyi falusiak jobbak, mint a rendőrség a védelmet keresők elkapásában, mert jobban ismerik a területet. Egyértelmű lépést téve annak érdekében, hogy bíztassa az önnállóan szerveződő erőket, erőszakra való felhatalmazással, Toroczkai pózol az új kutyájával, melyet a határ őrzésére képez ki, emelett közétett egy fotót melyen 3 afgán látható, akiket az önbíráskodó őrei kaptak el. Ezenfelül minden nap hallunk beszámolókat emberektől, akik visszatértek a határtól Belgrádba miután „egyenruhás férfiak” súlyosan bántalmazták őket a határon. Követeljük Ásotthalom polgármesterének önmagára és félkatonai csoportjára vonatkozó emberek elfogásával kapcsolatban való mérhetetlen hatalmának tisztázását, valamint azt, ahogy úgy pózolnak az elkapott emberekkel mintha vad állatok lennének, semmilyen tisztelettel a személyi jogaikra vagy a menedékkérési jogukra, ezen felül arról a vallomásáról, melyben Toroczkai azt állítja, hogy az általa nemrégiben elkapott emberek sok pénzzel rendelkeztek.
Továbbá, fényeket is telepítenek a határ menti kerítésre, Toroczkai jelentése alapján. Ő, mint igaz vadász, nem szereti a fényeket, mert megvilágítja a mezőőröket. Egy ettől független, nemrégi vadászatával Toroczkai közétett egy fotót három elfogott marokkóiról, miközben amellett érvel, hogy a rendőrség és a katonaság nem képes elvégezni a munkájukat, de a helyiek igen.
Toroczkai László a kutyával a kérítés mellett. Fotó a Facebook-oldaláról.
A Toroczkai által bátorított már megalapozott erőszak mellett, az ATV felvett egy beszélgetést melyben Tyirityán Zyolt, a Betyársereg vezére, egy „önvédelmi” tábor alkalmával elmagyarázza hogyan vettek részt aktívan a határ védelmében, és azt, hogy erre egy a „rendszer” képviselői közül kérte meg őket. Arra a kérdésre, hogy kik a „rendszer”, azt válaszolta, hogy erről csak „egy sör mellett tud többet mondani”, viszont hogy a katonaságnak és a rendőrségnek szüksége van ezekre az önszerveződő polgári sport körökre. Július végén, a HVG jelentése szerint, ennél sokkal extrémebb, jobboldali polgári csoportok kezdtek el a határ mentén járőrözni.
Egy másik rétege a folytonosan növekedő rendszernek, melynek célja a határ menti rendszabályozás, egy csoportnyi külföldi határőr, és az ő legfrissebb tevékenységük, formájában testesül meg, akik célja, hogy segítsék a magyar határőröket egy hónapig. Ezt a lépést nem szabad könnyelműen venni, hiszen ez egy Európa szerte veszélyes projektet indikál, a határok úgynevezett menedzselésének elmélyítését, a rendvédelmi szervek és információk megosztásán alapulva, túl a Frontex hatalmán. Mélyen csalódtunk eme összedolgozásban, hiszen ez a magyar szerb határ menti gyakorlatok nemzetközi elfogadását jelzi. Mi több, az osztrák kancellár, Kern legutóbbi budapesti látogatásának alkalmával, az osztrák és a magyar állam megállapodtak, hogy közös munkával limitálják az emberek menedék keresése végett magyar felségterületre való belépését.
Bár Orbán Viktor menedékpolitikája kiemelkedően kegyetlen, és megtagadja az apavető emberei jogokat, szeretnénk emlékeztetni mindenkit, hogy ezeket a cselekedeteket nem csak csöndben elfogadják más európai kormányok, hanem kormányok, mint a Szlovák vagy Osztrák kormány, aktívan együttdolgoznak és jelzik együttértésüket, valamint az Európai Bizottság maga is átvett többet Orbán menekültügyi nézőpontjaiból legfrissebb törvénykezési javaslatában, melyeket korábban embertelennek tituláltak. Érdemes megjegyezni, ezen felül, hogy Ausztria elkezdett építeni egy kerítést a magyar határon.
Nem régiben, Alexander Vulin, a szerb szociális miniszter bejelentette, hogy Magyarország megszegi a nemzetközi törvényeket, azzal hogy a 8 km-es törvény értelmében embereket deportál vissza Szerbiába. A szerb hatóságok keveset tesznek az ő területükön áthaladó emberek jogaira nézve, valamint jelentések rendőri erőszakról, alapvető igények strukturális kielégítésének hiányáról vagy a Szerbián átutazók jogi segítségének hiányáról gyakorta jelennek meg. Tulajdonképpen, mind Magyarország és Szerbia álszent retorikája, de azon EU tagállamoké is melyek csöndben egyetértenek e politikákkal, egy füstfelhő, mely eltakarja a két ország között, sátrakban élő emberek elhagyatottságát. Sok ember megy át Belgrádon nap mint nap, ahol emberek százai alszanak közparkokban, mert nem tudják azon jogukat gyakorolni, hogy nemzetközi védelmet élvezhessenek az Európai Unión belül. Sokan maradnak a szabadkai (Subotica) táborban, Szerbia északi részén, vagy várnak nem-hivatalos tranzit táborokban, önkéntesekkel segítségével, akik ételt és egyéb alapvető tárgyakat biztosítanak az embereknek, akik ezeken a helyeken ragadtak.
Mindeközben, Lázár János azt mondta, hogy a határ-törvény kritikája megalapozatlan, és a magyar kormány a „szolidaritás” mintaképe. Azt is mondta, hogy a Magyar határ védelme jól működik, és más országoknak is követniük kéne a példát. Szintén nemrégiben, Gerstmár Péter, az LMP politikusa, tartott egy sajtókonferenciát és kijelentette, hogy az LMP egy független határőrség felállítását sürgeti inkább, mint hogy a rendőrségre támaszkodjunk. Továbbá azt is állította, hogy az LMP nem ért egyet a 8 km-es törvénnyel. Azt is hozzá tette, hogy jelenleg nincs semmi esély menedékre Magyarországon, és hogy a kormánynak az EU-t kéne követnie ebben.
Egy másik rétege a folytonosan növekedő rendszernek, melynek célja a határ menti rendszabályozás, egy csoportnyi külföldi határőr, és az ő legfrissebb tevékenységük, formájában testesül meg, akik célja, hogy segítsék a magyar határőröket egy hónapig. Ezt a lépést nem szabad könnyelműen venni, hiszen ez egy Európa szerte veszélyes projektet indikál, a határok úgynevezett menedzselésének elmélyítését, a rendvédelmi szervek és információk megosztásán alapulva, túl a Frontex hatalmán. Mélyen csalódtunk eme összedolgozásban, hiszen ez a magyar szerb határ menti gyakorlatok nemzetközi elfogadását jelzi. Mi több, az osztrák kancellár, Kern legutóbbi budapesti látogatásának alkalmával, az osztrák és a magyar állam megállapodtak, hogy közös munkával limitálják az emberek menedék keresése végett magyar felségterületre való belépését.
Bár Orbán Viktor menedékpolitikája kiemelkedően kegyetlen, és megtagadja az apavető emberei jogokat, szeretnénk emlékeztetni mindenkit, hogy ezeket a cselekedeteket nem csak csöndben elfogadják más európai kormányok, hanem kormányok, mint a Szlovák vagy Osztrák kormány, aktívan együttdolgoznak és jelzik együttértésüket, valamint az Európai Bizottság maga is átvett többet Orbán menekültügyi nézőpontjaiból legfrissebb törvénykezési javaslatában, melyeket korábban embertelennek tituláltak. Érdemes megjegyezni, ezen felül, hogy Ausztria elkezdett építeni egy kerítést a magyar határon.
Nem régiben, Alexander Vulin, a szerb szociális miniszter bejelentette, hogy Magyarország megszegi a nemzetközi törvényeket, azzal hogy a 8 km-es törvény értelmében embereket deportál vissza Szerbiába. A szerb hatóságok keveset tesznek az ő területükön áthaladó emberek jogaira nézve, valamint jelentések rendőri erőszakról, alapvető igények strukturális kielégítésének hiányáról vagy a Szerbián átutazók jogi segítségének hiányáról gyakorta jelennek meg. Tulajdonképpen, mind Magyarország és Szerbia álszent retorikája, de azon EU tagállamoké is melyek csöndben egyetértenek e politikákkal, egy füstfelhő, mely eltakarja a két ország között, sátrakban élő emberek elhagyatottságát. Sok ember megy át Belgrádon nap mint nap, ahol emberek százai alszanak közparkokban, mert nem tudják azon jogukat gyakorolni, hogy nemzetközi védelmet élvezhessenek az Európai Unión belül. Sokan maradnak a szabadkai (Subotica) táborban, Szerbia északi részén, vagy várnak nem-hivatalos tranzit táborokban, önkéntesekkel segítségével, akik ételt és egyéb alapvető tárgyakat biztosítanak az embereknek, akik ezeken a helyeken ragadtak.
Mindeközben, Lázár János azt mondta, hogy a határ-törvény kritikája megalapozatlan, és a magyar kormány a „szolidaritás” mintaképe. Azt is mondta, hogy a Magyar határ védelme jól működik, és más országoknak is követniük kéne a példát. Szintén nemrégiben, Gerstmár Péter, az LMP politikusa, tartott egy sajtókonferenciát és kijelentette, hogy az LMP egy független határőrség felállítását sürgeti inkább, mint hogy a rendőrségre támaszkodjunk. Továbbá azt is állította, hogy az LMP nem ért egyet a 8 km-es törvénnyel. Azt is hozzá tette, hogy jelenleg nincs semmi esély menedékre Magyarországon, és hogy a kormánynak az EU-t kéne követnie ebben.
Egy Ásotthalmi mezőőr. Fotó a a Toroczkai Facebook-oldaláról.
Fokozódó helyzet a tranzitzónában
Augusztus 3-án, egy csoportnyi ember tartott egy rövid flash-mob tüntetést, a szabadkai Magyar konzulátus előtt, és azt követelték, hogy nyissák meg a határt. A tranzitzónában jelenlévő helyzet egyértelműen azt indikálja, hogy minden okuk megvolt rá, hogy tüntessenek. Ezt követte egy menet, Belgrádból a határhoz, ahol a menedéket kereső emberek éhségsztrájkba kezdtek és követelték, hogy Magyarország tiszteletben tartsa a menedékhez való jogukat. Mindenkinek ajánljuk, hogy kövessék a frissítéseket a Moving Europe, Migszol Szeged és a Magyar Helsinki Bizottság-tól, hogy rendszeres aktualitásokat lássanak a határvidékről.
Július 7-én, egy tragikus balesetben, egy 10 éves afgán fiú, akinek a családja épp belépésre várt a magyar „tranzit zónán” kívül Horgoson, megfulladt mikor egy közeli tóban fürdött. A családját jelenleg polgári csoportok támogatják Szerbiában.
A tranzit zónákban várakozók mindennapi élete kétes és veszélyes, mivel minden alapvető szolgáltatást önkéntesek és humanitárius szervezetek látnak el, kiknek munkáját a magyar állam mindenkori tervei és szeszélyei szabályoznak. Hónapokkal ezelőtt, a magyar kormány bejelentette, hogy 5 főbb jótékonysági szervezet, köztük a Vörös Kereszt és a Caritas, átveszi a várakozó területen lévő emberek ellátásának munkáját. Ahogy most szépen lassan elkezdték a munkájukat, úgy néz ki mégse tudnak, vagy szabad nekik sokat tenni. Példának okáért, egy nagy probléma a várakozó zónában az alapvető higiéniai igények kielégítésének, és a megfelelő mennyiségű mobil wc-hez való hozzáférés hiánya. Nemrégiben, Iványi Gábor, a magyar evangélikus közösség feje, megpróbált mobil wc-ket vinni a több száz várakozónak a határnál. Viszont a kérelmére egy abszurd választ kapott Pintér Sándor belügyminisztertől, aki állítása szerint a mobil wc-k biztosítása a területen bátorítaná egy állandó tábor kialakulását a határon. Kevés hozzászólni valónk van Pintér úr abszurd gondolatára, miszerint az emberek elkezdenének nem elmenekülni a borzadalmas körülményektől és erőszaktól és jobb hely után kutatni, az ő cseles ötlete véget, amelyben megtagadja a rendes higiéniához való hozzáférést. Szintén aggasztóak a jelentések polgári szerveződésektől, köztük a Migszol Szeged-től, akik általában étellel szolgálnak a határon, de az utóbbi napokban megtagadták belépésüket.
Ez, szerintünk, csak az mutatja meg újra, hogy mennyire kevéssé érdekli a Magyar államot azon emberek élete, akiket egy borzasztóan sebezhető jogi, politikai és egészségügyi helyzetbe kényszerít a jogi és fizikai kerítés által létrehozott pokoli tehetetlenség zónájában. A nemzetközi média figyelem hiánya ellenére, a Balkáni-útvonal nem lett „lezárva”. Az emberek továbbra is jönni és várni fognak, egy megoldásra az alapvető követeléseik és jogi valamint politikai elismerésük érdekében, egy sátor kolóniában, melyet a Magyar állam akarattal létrehozott azzal, hogy visszatolta azokat, akik megpróbáltak átkelni Magyarországon.
Egy nem régi röszkei tanzit zóna látogatás alkalmával, Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, azt mondta, hogy minden jól funkcionál. Hogy válaszoljunk ezen állításra, mindenkinek ajánljuk, hogy pillantsanak eme fotókra, amin egy militarizált kis elzárt terület látható, ahol az emberek menedéket kérelmeznek, körbezárva szögesdróttal. Egy az utóbbi időben történt gyűlés alkalmával a parlament Nemzeti honvédelmi és rendészeti bizottságának hivatalos képviselői azt állították, hogy a migránsok 95%-a nem működik együtt, hogy hazudnak, hamis személyi adatokat használnak, és csak úgy eltűnnek a nyílt táborokból. Mi személyesen nem lepődünk meg azon, hogy az emberek elhagyják a nyílt táborokat, amikor csekély a fordítás, kifejezetten minimális az információ mely elérhető, borzasztóak az életkörülmények, és mindenekfelett, amikor „üdvözlésképp” Magyarországon megtagadták a belépést, vagy zárt táborokba, fogdákba zárták őket. Szégyenletesnek tartjuk, hogy a legtöbb egyedüli férfi belépését, mint egy informális szabály, megtagadják, ami néha ahhoz vezet, hogy erőszakkal szétválasztanak családokat, mivel a felnőtt férfiakat elzárják, vagy visszatoloncolják Szerbiába.
Augusztus 3-án, egy csoportnyi ember tartott egy rövid flash-mob tüntetést, a szabadkai Magyar konzulátus előtt, és azt követelték, hogy nyissák meg a határt. A tranzitzónában jelenlévő helyzet egyértelműen azt indikálja, hogy minden okuk megvolt rá, hogy tüntessenek. Ezt követte egy menet, Belgrádból a határhoz, ahol a menedéket kereső emberek éhségsztrájkba kezdtek és követelték, hogy Magyarország tiszteletben tartsa a menedékhez való jogukat. Mindenkinek ajánljuk, hogy kövessék a frissítéseket a Moving Europe, Migszol Szeged és a Magyar Helsinki Bizottság-tól, hogy rendszeres aktualitásokat lássanak a határvidékről.
Július 7-én, egy tragikus balesetben, egy 10 éves afgán fiú, akinek a családja épp belépésre várt a magyar „tranzit zónán” kívül Horgoson, megfulladt mikor egy közeli tóban fürdött. A családját jelenleg polgári csoportok támogatják Szerbiában.
A tranzit zónákban várakozók mindennapi élete kétes és veszélyes, mivel minden alapvető szolgáltatást önkéntesek és humanitárius szervezetek látnak el, kiknek munkáját a magyar állam mindenkori tervei és szeszélyei szabályoznak. Hónapokkal ezelőtt, a magyar kormány bejelentette, hogy 5 főbb jótékonysági szervezet, köztük a Vörös Kereszt és a Caritas, átveszi a várakozó területen lévő emberek ellátásának munkáját. Ahogy most szépen lassan elkezdték a munkájukat, úgy néz ki mégse tudnak, vagy szabad nekik sokat tenni. Példának okáért, egy nagy probléma a várakozó zónában az alapvető higiéniai igények kielégítésének, és a megfelelő mennyiségű mobil wc-hez való hozzáférés hiánya. Nemrégiben, Iványi Gábor, a magyar evangélikus közösség feje, megpróbált mobil wc-ket vinni a több száz várakozónak a határnál. Viszont a kérelmére egy abszurd választ kapott Pintér Sándor belügyminisztertől, aki állítása szerint a mobil wc-k biztosítása a területen bátorítaná egy állandó tábor kialakulását a határon. Kevés hozzászólni valónk van Pintér úr abszurd gondolatára, miszerint az emberek elkezdenének nem elmenekülni a borzadalmas körülményektől és erőszaktól és jobb hely után kutatni, az ő cseles ötlete véget, amelyben megtagadja a rendes higiéniához való hozzáférést. Szintén aggasztóak a jelentések polgári szerveződésektől, köztük a Migszol Szeged-től, akik általában étellel szolgálnak a határon, de az utóbbi napokban megtagadták belépésüket.
Ez, szerintünk, csak az mutatja meg újra, hogy mennyire kevéssé érdekli a Magyar államot azon emberek élete, akiket egy borzasztóan sebezhető jogi, politikai és egészségügyi helyzetbe kényszerít a jogi és fizikai kerítés által létrehozott pokoli tehetetlenség zónájában. A nemzetközi média figyelem hiánya ellenére, a Balkáni-útvonal nem lett „lezárva”. Az emberek továbbra is jönni és várni fognak, egy megoldásra az alapvető követeléseik és jogi valamint politikai elismerésük érdekében, egy sátor kolóniában, melyet a Magyar állam akarattal létrehozott azzal, hogy visszatolta azokat, akik megpróbáltak átkelni Magyarországon.
Egy nem régi röszkei tanzit zóna látogatás alkalmával, Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, azt mondta, hogy minden jól funkcionál. Hogy válaszoljunk ezen állításra, mindenkinek ajánljuk, hogy pillantsanak eme fotókra, amin egy militarizált kis elzárt terület látható, ahol az emberek menedéket kérelmeznek, körbezárva szögesdróttal. Egy az utóbbi időben történt gyűlés alkalmával a parlament Nemzeti honvédelmi és rendészeti bizottságának hivatalos képviselői azt állították, hogy a migránsok 95%-a nem működik együtt, hogy hazudnak, hamis személyi adatokat használnak, és csak úgy eltűnnek a nyílt táborokból. Mi személyesen nem lepődünk meg azon, hogy az emberek elhagyják a nyílt táborokat, amikor csekély a fordítás, kifejezetten minimális az információ mely elérhető, borzasztóak az életkörülmények, és mindenekfelett, amikor „üdvözlésképp” Magyarországon megtagadták a belépést, vagy zárt táborokba, fogdákba zárták őket. Szégyenletesnek tartjuk, hogy a legtöbb egyedüli férfi belépését, mint egy informális szabály, megtagadják, ami néha ahhoz vezet, hogy erőszakkal szétválasztanak családokat, mivel a felnőtt férfiakat elzárják, vagy visszatoloncolják Szerbiába.
Folyamatos tiltakozások a zárt táborokban, kiürülő nyitott táborok
Menekültügyi őrizet
A jelenleg Magyarországon tartózkodó menedékkérők közül többen vannak menekültügyi őrizetben, mint nyitott táborokban. A nyitott táborok viszonylag kihasználatlanok, mivel az emberek a kerítés szerb oldalán rekedtek. A zárt táborokban többször is tiltakozások törtek ki. A Migszol szolidaritást vállal minden őrizetben lévő tiltakozóval – véleményünk szerint egy embert sem szabadna zárt táborba, börtönkörülmények közé kényszeríteni amiatt, mert igényt formál a jogi és politikai védelemre.
Különös aggodalomra adnak okot a zárt táborokból, főként Kiskunhalasról érkező hírek, amelyek verekedésekről, öngyilkossági kísérletekről szólnak. Ezek az esetek nyilvánvalóan jelzik, milyen lelkiállapotot eredményez, ha valakit börtönbe zárnak amiatt, mert nemzetközi jogszabályok által garantált menedékkérelmi jogával szeretne élni. A verekedések, akár egyének között, akár csoportos szinten általában az internethez és a tévéhez való hozzáférés kapcsán robbannak ki, rávilágítva arra, hogy milyen kínzó lehet bezárva élni, anélkül, hogy az embert bárki is felvilágosítaná a magyar menekültügyi rendszerről, könyvek nélkül, nyelvtanulási lehetőség nélkül, tévé nélkül, és legfőképpen internet nélkül, ami lehetővé tenné, hogy az ember tartsa a kapcsolatot a családjával. Július végén néhány fogvatartottnak sikerült megszöknie a kiskunhalasi intézményből.
A magyar rendőrség folyamatosan beszámol a verekedésekről, nemegyszer fotókkal kísérve, ami újabb eszköz a magyar kormány számára, hogy a bebörtönzött embereket erőszakosnak és fenyegetőnek láttassa. A zárt táborokban lévő állapotokról részletesebben beszámoltunk korábbi riportunkban egy idén nyáron Kiskunhalason kitört tiltakozás kapcsán.
Bicske
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) hivatalosan bejelentette, hogy a legnagyobb nyitott menekülttábort, a bicskei befogadó állomást 2016. december 31-ig bezárják. A bicskei tábor egy a néhány közül, amelyek még viszonylag közel helyezkednek el Budapesthez, ezáltal lehetővé téve, hogy az emberek időnként Budapestre utazzanak és tájékozódjanak a lakhatási és munkalehetőségekről arra az esetre, ha védelemre jogosultnak ítélnék meg őket Magyarországon. A bicskei táborban gyakran szörnyűek a körülmények, különösen, amikor több embert zsúfolnak be, mint amennyit a befogadóképessége elbírna és többször is írtunk arról, hogy a tábor sem megfelelő mennyiségű, sem megfelelő minőségű étellel nem szolgál a lakóinak. Ugyanakkor a Magyar Helsinki Bizottság rendszeresen nyújt jogi segítséget a táborban lévőknek, és a többi táborhoz viszonyítva még így is itt a legelfogadhatóbbak a körülmények. A tábor bezárása kétségkívül még bizonytalanabbá teszi azok helyzetét, akik menedékért folyamodnak, mert így végképp el lesznek vágva a nagyobb városoktól, mialatt a döntésüket várják. Az utóbbi időben egykori katonai létesítményekben megnyitott táborok minden szempontból a lehető legrosszabbak a menedékkérők számára – hogy csak egy dolgot említsünk, rendkívül kevés lehetőségük nyílik arra, hogy helyi emberekkel találkozzanak.
Körmend
A nyugat-magyarországi körmendi tábor körülményei Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő segítségével kerültek nyilvánosságra, aki ezeket a fotókat készítette a táborban. Hivatalosan semmilyen média képviselője nem mehet be, és fotózni sem szabad, de miután ezek a képek kiszivárogtak a független médiába, mi is megosztjuk őket. Jelenleg az embereket katonai sátrakban szállásolják el a tűző nap alatt, és a menedékkérelmükkel kapcsolatos ügyintézőkkel való találkozáshoz a tömegközlekedéssel több, mint 9 óra távolságra lévő Debrecenbe kell utazniuk. A táborban az életkörülmények borzasztóak: az étel a melegben hamar megromlik, a tábor nem biztosít hűtőt a megfelelő tároláshoz, és mivel a tábor vezetése semmit nem tesz ez ügyben, a túlzsúfolt sátrakat hangyák lepik el. A sátrak egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy kibírják a júliusi-augusztusi viharokat, a lakóknak konkrétan sárban kell dagonyázniuk. A hatóságok nem győzik hangsúlyozni, hogy a körmendi tábor csupán ideiglenes. A kormány végső célja megszüntetni minden olyan intézményt, ahol a Magyarországon védelemért folyamodó menedékkérőket el lehet szállásolni.
Menekültügyi őrizet
A jelenleg Magyarországon tartózkodó menedékkérők közül többen vannak menekültügyi őrizetben, mint nyitott táborokban. A nyitott táborok viszonylag kihasználatlanok, mivel az emberek a kerítés szerb oldalán rekedtek. A zárt táborokban többször is tiltakozások törtek ki. A Migszol szolidaritást vállal minden őrizetben lévő tiltakozóval – véleményünk szerint egy embert sem szabadna zárt táborba, börtönkörülmények közé kényszeríteni amiatt, mert igényt formál a jogi és politikai védelemre.
Különös aggodalomra adnak okot a zárt táborokból, főként Kiskunhalasról érkező hírek, amelyek verekedésekről, öngyilkossági kísérletekről szólnak. Ezek az esetek nyilvánvalóan jelzik, milyen lelkiállapotot eredményez, ha valakit börtönbe zárnak amiatt, mert nemzetközi jogszabályok által garantált menedékkérelmi jogával szeretne élni. A verekedések, akár egyének között, akár csoportos szinten általában az internethez és a tévéhez való hozzáférés kapcsán robbannak ki, rávilágítva arra, hogy milyen kínzó lehet bezárva élni, anélkül, hogy az embert bárki is felvilágosítaná a magyar menekültügyi rendszerről, könyvek nélkül, nyelvtanulási lehetőség nélkül, tévé nélkül, és legfőképpen internet nélkül, ami lehetővé tenné, hogy az ember tartsa a kapcsolatot a családjával. Július végén néhány fogvatartottnak sikerült megszöknie a kiskunhalasi intézményből.
A magyar rendőrség folyamatosan beszámol a verekedésekről, nemegyszer fotókkal kísérve, ami újabb eszköz a magyar kormány számára, hogy a bebörtönzött embereket erőszakosnak és fenyegetőnek láttassa. A zárt táborokban lévő állapotokról részletesebben beszámoltunk korábbi riportunkban egy idén nyáron Kiskunhalason kitört tiltakozás kapcsán.
Bicske
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) hivatalosan bejelentette, hogy a legnagyobb nyitott menekülttábort, a bicskei befogadó állomást 2016. december 31-ig bezárják. A bicskei tábor egy a néhány közül, amelyek még viszonylag közel helyezkednek el Budapesthez, ezáltal lehetővé téve, hogy az emberek időnként Budapestre utazzanak és tájékozódjanak a lakhatási és munkalehetőségekről arra az esetre, ha védelemre jogosultnak ítélnék meg őket Magyarországon. A bicskei táborban gyakran szörnyűek a körülmények, különösen, amikor több embert zsúfolnak be, mint amennyit a befogadóképessége elbírna és többször is írtunk arról, hogy a tábor sem megfelelő mennyiségű, sem megfelelő minőségű étellel nem szolgál a lakóinak. Ugyanakkor a Magyar Helsinki Bizottság rendszeresen nyújt jogi segítséget a táborban lévőknek, és a többi táborhoz viszonyítva még így is itt a legelfogadhatóbbak a körülmények. A tábor bezárása kétségkívül még bizonytalanabbá teszi azok helyzetét, akik menedékért folyamodnak, mert így végképp el lesznek vágva a nagyobb városoktól, mialatt a döntésüket várják. Az utóbbi időben egykori katonai létesítményekben megnyitott táborok minden szempontból a lehető legrosszabbak a menedékkérők számára – hogy csak egy dolgot említsünk, rendkívül kevés lehetőségük nyílik arra, hogy helyi emberekkel találkozzanak.
Körmend
A nyugat-magyarországi körmendi tábor körülményei Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő segítségével kerültek nyilvánosságra, aki ezeket a fotókat készítette a táborban. Hivatalosan semmilyen média képviselője nem mehet be, és fotózni sem szabad, de miután ezek a képek kiszivárogtak a független médiába, mi is megosztjuk őket. Jelenleg az embereket katonai sátrakban szállásolják el a tűző nap alatt, és a menedékkérelmükkel kapcsolatos ügyintézőkkel való találkozáshoz a tömegközlekedéssel több, mint 9 óra távolságra lévő Debrecenbe kell utazniuk. A táborban az életkörülmények borzasztóak: az étel a melegben hamar megromlik, a tábor nem biztosít hűtőt a megfelelő tároláshoz, és mivel a tábor vezetése semmit nem tesz ez ügyben, a túlzsúfolt sátrakat hangyák lepik el. A sátrak egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy kibírják a júliusi-augusztusi viharokat, a lakóknak konkrétan sárban kell dagonyázniuk. A hatóságok nem győzik hangsúlyozni, hogy a körmendi tábor csupán ideiglenes. A kormány végső célja megszüntetni minden olyan intézményt, ahol a Magyarországon védelemért folyamodó menedékkérőket el lehet szállásolni.
A Körmendi táborban. Fotó: Kunhalmi Ágnes, abcgug.hu
A rendőrség megszüntette a nyomozást az ügyben, amiben néhány táborlakót azzal gyanúsítottak, hogy betörték egy tornaterem ablakát, hogy „nézhessék a lányokat” – ez a pletyka annak idején kisebbfajta botrányt kavart, még Lázár János és Orbán Viktor is megszólalt az ügyben. A rendőrség megállapította, hogy semmi ilyesmi nem történt, az egész csak kitaláció volt.
A kormánypropaganda politikája és összeesküvés-elméletek
A félelem kultúrája
Annak ellenére, hogy Magyarország súlyos problémákkal küzd a lakhatás, az oktatás, az egészségügy és a fiatalok kivándorlása területén, az állam befolyása alá tartozó kiterjedt médiabirodalomban még mindig a migráció és az állambiztonság témájába tartoznak a vezető hírek. A kormány kommunikációjának stratégiáját három fő irányvonal jellemzi: a félelemkeltés, az áldemokratikus népszavazáson való részvételre buzdító propaganda, és rejtélyes összeesküvés-elméletekre való hivatkozás.
A háborús narratíva és az „agresszív migránsok” képe visszatérő eleme a kormányközeli „szakértők” magyarázatainak –augusztus elején például egy, az M1 híradójában megszólaló „szakértő” azt állította, hogy a tömeges bevándorlás akár háborús konfliktushoz is vezethet. Bakondi György, a kormány belbiztonsági főtanácsadója és Szíjjártó Péter külügyminiszter a leggyakoribb megszólalók az ügyben. Bakondi, aki különösen szívesen mossa össze a migrációt a háború és a terrorfenyegetettség képével, az M1-nek azt nyilatkozta, hogy a Balkáni útvonalon, illetve Olaszország felől érkező migránsok folyamatos nyomás alatt tartják Európát. Állítása szerint az „illegális migránsok” mindenáron, „akár erőszakos módon”Nyugat-Európába akarnak jutni. Más politikusok szintén hasonló retorikát alkalmaznak, és előszeretettel ábrázolják Magyarországot „Európa megmentőjeként”: egy német újságnak adott, elhíresült nyilatkozatában Orbán Viktor az Európai Bizottságot vádolta Európa „romba döntésével”. Azzal a felhívással fordult a tagállamokhoz, hogy vegyék vissza a hatalmi jogköröket Brüsszeltől, majd kijelentette, hogy – a határzár felállításával - Magyarország mentette meg az európai életmódot.
Ugyanezt a háborús narratívát használja a kormány, hogy megindokolja, miért van szükség az októberi áldemokratikus népszavazásra. A népszavazás témájának előtérbe helyezése arra is tökéletesen alkalmas, hogy elterelje a figyelmet a szerb-magyar határon kialakult jogi és humanitárius krízisről, azt a hamis illúziót keltve, hogy a magyar menekültügyi szabályozás egyébként sikeresen működik. Néhány hete a Kormányinfón Lázár János egyenesen azt állította, hogy a „migránsválság” megfékezése nem az EU-Törökország megállapodásnak, hanem a magyar-szerb határon épült kerítésnek köszönhető. A félelemkeltés újabb kiváló eszköze az egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán kijelentése, miszerint „a migráció komoly egészségügyi kockázatot jelent”, hozzátéve, hogy az orvosi alapellátás a tranzitzónákban biztosított, azonban „az érkezők nem együttműködőek”.
Népszavazás és propaganda
A fenyegetettség érzetét erősíti a kormány új, adófizetők által finanszírozott propagandája is. Az új plakátkampány az októberi népszavazáshoz köthető. A kormány rendkívül visszataszító üzenetei közül a legszörnyűbb talán az, amely szemérmetlen módon propagandaeszközként használja az európai terrortámadások áldozatait, mit sem törődve az elhunytak gyászoló családjaival: „Tudta? A bevándorlási válság kezdete óta Európában több mint 300-an haltak meg terrortámadásban.”
Az EU migráns-áttelepítési programjáról szóló magyarországi népszavazás október 2-án lesz. A kormánytagok naponta nyilatkoznak a témában, és a plakátkampánnyal megtámogatva minden igyekezetüket bevetik, hogy a saját álláspontjukat népszerűsítsék. A Migszol ebben a korábbi írásban már kifejtette az álláspontját arról, hogy a népszavazás miért nem egy valódi demokratikus eszköz ebben a kontextusban, miként használja a migráció témáját a valódi társadalmi problémákról való párbeszéd elkerülésére szolgáló eszközként, és hogy a kvótarendszer miért nem megfelelő megoldás a menekülő emberek helyzetére. A népszavazást több politikai párt is elítélte, a különböző reakciók között van támogató, bojkottra, illetve részvételre felszólító is. A pártok nyilatkozatairól itt írtunk röviden.
Összeesküvés-elméletek
Végül a kormány által terjesztett összeesküvés-elméletekről szeretnénk szót ejteni. Nem régi tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor az Egyesült Államokat tette meg felelőssé a migránsválságért, azon rejtélyes kijelentés kíséretében, miszerint „ebben a történetben mi vagyunk az indiánok”. (A témában született Facebook-posztját itt lehet megtekinteni.)
Ráadásként a kormány és az állami média továbbra is folyamatosan azzal vádolja Soros Györgyöt és az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványokat, hogy támogatják a „muszlim bevándorlók” Európába jutását. A teória a fentebb említett Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere fejéből pattant ki, aki Facebook-posztban utalt arra, hogy kapcsolat van a Welcome to Europe aktivistahálózat és Soros György között. Sajnos közölnünk kell, hogy Toroczkainak és más politikusoknak, például Rétvári Bence parlamenti államtitkárnak esetleg nem ártana „tolmácsot kérnie”, ugyanis súlyosan félreértelmezték a több szerbiai csoport által osztott tájékoztató füzeteket. Míg az anyagban azt tanácsolják a valóban kiskorú, családjuk nélkül utazó menekülteknek, hogy közöljék életkorukat a hatóságokkal, addig az állami propagandagépezet értelmezésében ez azt jelenti, hogy külföldi aktivisták Soros György támogatásával minden egyes menedékkérőt arra buzdítanak, hogy hazudják magukat 18 éven alulinak.
A kormánypropaganda politikája és összeesküvés-elméletek
A félelem kultúrája
Annak ellenére, hogy Magyarország súlyos problémákkal küzd a lakhatás, az oktatás, az egészségügy és a fiatalok kivándorlása területén, az állam befolyása alá tartozó kiterjedt médiabirodalomban még mindig a migráció és az állambiztonság témájába tartoznak a vezető hírek. A kormány kommunikációjának stratégiáját három fő irányvonal jellemzi: a félelemkeltés, az áldemokratikus népszavazáson való részvételre buzdító propaganda, és rejtélyes összeesküvés-elméletekre való hivatkozás.
A háborús narratíva és az „agresszív migránsok” képe visszatérő eleme a kormányközeli „szakértők” magyarázatainak –augusztus elején például egy, az M1 híradójában megszólaló „szakértő” azt állította, hogy a tömeges bevándorlás akár háborús konfliktushoz is vezethet. Bakondi György, a kormány belbiztonsági főtanácsadója és Szíjjártó Péter külügyminiszter a leggyakoribb megszólalók az ügyben. Bakondi, aki különösen szívesen mossa össze a migrációt a háború és a terrorfenyegetettség képével, az M1-nek azt nyilatkozta, hogy a Balkáni útvonalon, illetve Olaszország felől érkező migránsok folyamatos nyomás alatt tartják Európát. Állítása szerint az „illegális migránsok” mindenáron, „akár erőszakos módon”Nyugat-Európába akarnak jutni. Más politikusok szintén hasonló retorikát alkalmaznak, és előszeretettel ábrázolják Magyarországot „Európa megmentőjeként”: egy német újságnak adott, elhíresült nyilatkozatában Orbán Viktor az Európai Bizottságot vádolta Európa „romba döntésével”. Azzal a felhívással fordult a tagállamokhoz, hogy vegyék vissza a hatalmi jogköröket Brüsszeltől, majd kijelentette, hogy – a határzár felállításával - Magyarország mentette meg az európai életmódot.
Ugyanezt a háborús narratívát használja a kormány, hogy megindokolja, miért van szükség az októberi áldemokratikus népszavazásra. A népszavazás témájának előtérbe helyezése arra is tökéletesen alkalmas, hogy elterelje a figyelmet a szerb-magyar határon kialakult jogi és humanitárius krízisről, azt a hamis illúziót keltve, hogy a magyar menekültügyi szabályozás egyébként sikeresen működik. Néhány hete a Kormányinfón Lázár János egyenesen azt állította, hogy a „migránsválság” megfékezése nem az EU-Törökország megállapodásnak, hanem a magyar-szerb határon épült kerítésnek köszönhető. A félelemkeltés újabb kiváló eszköze az egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán kijelentése, miszerint „a migráció komoly egészségügyi kockázatot jelent”, hozzátéve, hogy az orvosi alapellátás a tranzitzónákban biztosított, azonban „az érkezők nem együttműködőek”.
Népszavazás és propaganda
A fenyegetettség érzetét erősíti a kormány új, adófizetők által finanszírozott propagandája is. Az új plakátkampány az októberi népszavazáshoz köthető. A kormány rendkívül visszataszító üzenetei közül a legszörnyűbb talán az, amely szemérmetlen módon propagandaeszközként használja az európai terrortámadások áldozatait, mit sem törődve az elhunytak gyászoló családjaival: „Tudta? A bevándorlási válság kezdete óta Európában több mint 300-an haltak meg terrortámadásban.”
Az EU migráns-áttelepítési programjáról szóló magyarországi népszavazás október 2-án lesz. A kormánytagok naponta nyilatkoznak a témában, és a plakátkampánnyal megtámogatva minden igyekezetüket bevetik, hogy a saját álláspontjukat népszerűsítsék. A Migszol ebben a korábbi írásban már kifejtette az álláspontját arról, hogy a népszavazás miért nem egy valódi demokratikus eszköz ebben a kontextusban, miként használja a migráció témáját a valódi társadalmi problémákról való párbeszéd elkerülésére szolgáló eszközként, és hogy a kvótarendszer miért nem megfelelő megoldás a menekülő emberek helyzetére. A népszavazást több politikai párt is elítélte, a különböző reakciók között van támogató, bojkottra, illetve részvételre felszólító is. A pártok nyilatkozatairól itt írtunk röviden.
Összeesküvés-elméletek
Végül a kormány által terjesztett összeesküvés-elméletekről szeretnénk szót ejteni. Nem régi tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor az Egyesült Államokat tette meg felelőssé a migránsválságért, azon rejtélyes kijelentés kíséretében, miszerint „ebben a történetben mi vagyunk az indiánok”. (A témában született Facebook-posztját itt lehet megtekinteni.)
Ráadásként a kormány és az állami média továbbra is folyamatosan azzal vádolja Soros Györgyöt és az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványokat, hogy támogatják a „muszlim bevándorlók” Európába jutását. A teória a fentebb említett Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere fejéből pattant ki, aki Facebook-posztban utalt arra, hogy kapcsolat van a Welcome to Europe aktivistahálózat és Soros György között. Sajnos közölnünk kell, hogy Toroczkainak és más politikusoknak, például Rétvári Bence parlamenti államtitkárnak esetleg nem ártana „tolmácsot kérnie”, ugyanis súlyosan félreértelmezték a több szerbiai csoport által osztott tájékoztató füzeteket. Míg az anyagban azt tanácsolják a valóban kiskorú, családjuk nélkül utazó menekülteknek, hogy közöljék életkorukat a hatóságokkal, addig az állami propagandagépezet értelmezésében ez azt jelenti, hogy külföldi aktivisták Soros György támogatásával minden egyes menedékkérőt arra buzdítanak, hogy hazudják magukat 18 éven alulinak.
RSS Feed