Közel egyértelmű, hogy a kvótanépszavazás valójában egy hamis, manipulatív eszköz, egy olyan eszköz, mellyel a magyar társadalom figyelmét el lehet terelni a valódi problémákról, egy olyan eszköz, mellyel az idegenellenes propaganda tovább működhet - hasonlóan a tavalyi évi nemzeti konzultációhoz. Az alábbi cikkben először áttekintjük, hogyan is merült fel a népszavazás ötlete, hogyan is illeszkedik az a kormányzat erőt demonstráló stratégiájába. Ezt követően röviden vázoljuk az egyes pártok álláspontját a kérdésben. Mindez egyértelműen tükrözi, hogy a kormánynak sikerült “megszállnia” a jelenlegi közbeszédet, és mutatja annak a fontosságát is, hogy legyenek alternatívák a témában.
Figyelembe véve, hogy az egész ötlet és népszavazásról szóló javaslat miként került terítékre, a kezdetektől fogva világos, hogy ez a Fidesz jól előkészített húzása, mellyel a párt elvonhatja a figyelmet az olyan problémákról, mint az egészségügy, a lakhatás vagy az oktatás válsága. Fontos hozzátenni, hogy emellett üzenet, erődemonstráció jellege is van a lépésnek, egyértelművé téve, hogy ki kezdeményezhet népszavazást, míg mások leküzdhetetlen akadályokba ütköznek e téren.
Figyelembe véve, hogy az egész ötlet és népszavazásról szóló javaslat miként került terítékre, a kezdetektől fogva világos, hogy ez a Fidesz jól előkészített húzása, mellyel a párt elvonhatja a figyelmet az olyan problémákról, mint az egészségügy, a lakhatás vagy az oktatás válsága. Fontos hozzátenni, hogy emellett üzenet, erődemonstráció jellege is van a lépésnek, egyértelművé téve, hogy ki kezdeményezhet népszavazást, míg mások leküzdhetetlen akadályokba ütköznek e téren.
Orbán 2016. február 24-én jelentette be a népszavazást. Nem szabad elfelejtenünk, közvetlenül azután, hogy a kötelező vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási javaslat benyújtása botrányba fulladt, miután szkinhedek foglalták el a Nemzeti Választási Irodát (NVI). Fontos megemlítenünk, hogy a kérdést február 29-re már meg is vizsgálták, és a Kúria - azaz az ország legfelsőbb bírói fóruma - elutasította mind a négy kifogást, melyet benyújtottak. Igen, mindegyiket. A népszavazás így szabad utat kapott.
Az eljárást követően a Parlament gyorsan kinyilvánította támogatását az ügyben, egyszerű többséggel a népszavazás mellé állt május 10-én. A Fidesz és Jobbik képviselői összesen 136 “igen” szavazatot adtak le, az MSZP-s és LMP-s képviselők tartózkodtak, és mindössze 5 “nem” szavazat érkezett, független képviselőktől. Mindemellett a Jobbik javasolta, hogy az Országgyűlés fogadjon el egy alkotmánymódosítást a kvóták kifejezett elutasításának tárgyában, mely a párt szerint olcsóbb és gyorsabb megoldás. Az elkeserítő valóság, hogy az utóbbi időben az alkotmány - melynek éppen bizonyos elvek alapvető és stabil gyűjteményeként kellene szolgálnia - a legegyszerűbb eszközzé vált borzasztó dolgok áterőszakolásához. A Parlament szavazott a költségekről is, annak összegét 4,9 milliárd Ft-ban (kb. 15,5 millió euróban) állapította meg.
Az Alkotmánybíróság (AB) szintén elutasított minden a kérdéssel szembeni kifogást és panaszt, így a köztársasági elnök, Áder János végül július 5-én bejelentette, hogy a kvótanépszavazás időpontja október 2-a lesz.
A magyar pártok azonnal reagáltak. A Fidesz és Jobbik természetesen a kvóták elutasítását és így a “nem” választ támogatják. A kormányszóvivő, Kovács Zoltán Tusnádfürdőn kijelentette, hogy “a népszavazáson való részvételre ösztönzi a kormány a visszahonosított határon túli magyarokat”. Még ha nem is megyünk bele a részletekbe - ez a téma egy önálló, hosszú cikket érdemelne - egyszerűen bizarr, hogy azokat a magyarokat szólítják fel szavazásra, akik a szigorúan őrzött kerítések és határok túloldalán élnek. A Jobbik továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint egy kvóta-ellenes alkotmánykiegészítésre van szükség arra az esetre, ha a népszavazás nem járna sikerrel.
Az új és kisméretű Liberálisok részvételre és “igen” szavazatra buzdít, azzal érvelve, hogy a fotelben ülve nem lehet forradalmat csinálni, az embereknek tenniük kell és aktívnak kell lenniük, ha változást szeretnének elérni. Általában mi is támogatjuk a részvételt és az aktív állampolgárságot, de jelen esetben a szavazás legitimálja az idegenellenes játszmát, melyet a kormány folytat, és az “igen” szavazat olyan kvótarendszert támogatna, mely az EU által javasolt kényszerített áttelepítés elvén alapszik, illetve az emberek hierarchizálásán, rangsorolásán.
Az LMP nem mozgósítja a szavazóikat, rájuk bízza a döntést. A párt támogatja, hogy nemzeti hatáskörbe tartozzon a kvóták kérdése, de nem akarják az embereket rávenni sem a részvételre, mivel szerintük a népszavazás manipulatív kezdeményezés. A MigSzol úgy véli, ez nem egyértelmű üzenet, és ezzel a látszólagos semlegességgel az LMP is a “nem” választ támogatja, ezáltal pedig a gyűlölet, kerítések politikáját, melyet újabban az Európai Bizottság is folytat. Sajnos ez nem új jelenség az LMP politikájában.
Az MSZP, DK, PM és Együtt bojkottra szólítanak fel. Az MSZP és DK álláspontja lényegében ugyanaz: maradj otthon, hogy Európában maradj, de az MSZP nem bojkottnak nevezi üzenetét, mivel a párt szerint a népszavazás legitim. Álláspontjuk szerint az valójában nem a menekültekről szól, hanem egy eszköz arra, hogy Magyarországot kivezessék az Európai Unióból. A szocialisták ezért egy Szabad Európa pikniket szerveznek. A DK kampányát szeptember 2-án indítja, és bojkottra szólít fel (‘maradj otthon, maradj Európában’). A párt emellett egy élőláncot tervez október 1-jére a Parlament köré a - véleményük szerint hamis - referendum elleni tiltakozásul.
A PM a referendum napján demonstrációt tart egy toleráns, befogadó és békés Magyarországért és Európáért. A párt szerint a kvótanépszavazás csak egy “mániákus harcos” miniszterelnök és egy “szkinhed kormány” újabb húzása, hogy eltereljék a figyelmet a valódi társadalmi problémákról. Ezen a ponton fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy egy toleráns és befogadó Európa azt is jelentené, hogy visszavonják az EU és Törökország közötti megállapodást.
Az Együtt kampányrendezvényei és utcai akciói során a bojkottra szólít fel és Európát Oroszországgal hasonlítja össze: a párt üzenete, hogy a választás valójában vagy Európa, vagy Putyin, szabad élet vagy elnyomás. A bojkottal ezt szeretnék megakadályozni. Szeretnénk hozzátenni, hogy az oroszellenesség ugyanúgy idegenellenesség, és veszélyes eszköz, mely rasszizmust eredményezhet - bár az tény, hogy Putyin és politikája is veszélyforrás.
Mi a MigSzolban úgy gondoljuk, a bojkott a legjobb válasz a népszavazásra*. Örömmel látjuk, hogy a magyar pártok egyértelműen állást foglaltak az ügyben, és hogy mindenki gyorsan reagált. Mindazonáltal számítottunk rá, hogy legalább néhány ellenzéki párt megemlíti majd nem csak magát a kvótarendszert, hanem azt is, hogy általában mi a véleményük a menekültpolitikáról. Ez máig nem történt meg. Emellett több ellenzéki politikus is kijelentette, hogy a kvótarendszer nem a menekültek befogadásáról szól, hanem csak a menekültügyi eljárás lefolytatása miatt szükséges, ezen személyek dokumentálása miatt. Ez nem igaz: amikor egy személy menekültstátuszt kap, abban az országban kell maradnia, amely megadta számára azt, attól függetlenül, hogy milyen kevés oktatási- és munkalehetőség található ott. Emellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy emberekről van szó, nem bürokratikus feladatokról.
Úgy gondoljuk, veszélyes módszer elterelni a befogadás eszméjéről a figyelmet. Még mindig reménykedünk benne, hogy Magyarország olyan hellyé válhat, ahol a menekültek maradni akarnak, maradhatnak és új életet is kezdhetnek. Ennek a megközelítésnek is szerepelnie kellene a magyar pártok kommunikációjában és politikájában, beszélniük kellene arról is, hogyan lehet ezt az országot befogadóbbá tenni.
Némileg aggódunk, úgy tűnik, a propaganda annyira jól működik, hogy még a baloldali pártok is egyre kevesebbet gondolkodnak és beszélnek a migrációról, illetve a társadalomban lévő etnikai - és persze a mindenféle - sokszínűségről. Tavaly nyár óta a szavazók, az állampolgárok nem igazán találhatnak erős alternatívát a kormány bevándorlás-ellenes propagandájával szemben, illetve hiányoznak az alternatív megoldások egy jobb menekültügyi rendszer, az integráció és a befogadás érdekében is, mindez komoly probléma.
Végezetül reméljük, hogy a népszavazás vitát generál arról, hogy hogyan is alakul az európai menekültpolitika. Bár Orbán Viktor menekültpolitikája kiemelkedő módon brutális, ez nem jelenti azt, hogy az EU szakpolitikája automatikusan jó, és a népszavazás kiváló alkalom arra, hogy rávilágítsunk, egyes európai uniós politikák, mint például a Dublini rendszer, miért embertelenek.
*A MigSzol álláspontja a kvótarendszerről
A kvótarendszer az EU javaslata a menedékkérők kényszerű áttelepítési rendszeréről. Mi ellenezzük az emberek mesterséges hierarchián alapuló kiválasztását, beleértve az állampolgárságon és képzettségen alapuló szétválasztást is, amit ez a rendszer érvényre akar juttatni.
Mi támogatjuk az egyének saját döntését, hogy szabadon mozoghassanak, és elutasítjuk a kényszerített áttelepítés bármely formáját, legyen az a Dublini rendszer vagy az EU áttelepítési terve, más néven kvótarendszer.
A MigSzol álláspontja a népszavazásról
Bojkottra szólítunk fel, mivel elutasítjuk a kormány kísérletét, hogy a migráció és a menedékhez való jog témáit propaganda célokra és EU-szintű hatalmi nyerészkedésre használják fel. Mindkét válaszlehetőséget elfogadhatatlannak tartjuk.
A “nem” szavazat a kormány idegenellenes propagandáját és kerítéspolitikáját támogatja. Az “igen” szavazat azt jelenti, hogy hozzájárulunk az EU kényszerített áttelepítési tervéhez, mely az államok közötti “méltányosság” fogalmát az emberek közötti szolidaritás, az egyének választásai és reményei fölé helyezi. Bármely lehetőség választása legitimálja a referendumot és növeli az eredmény súlyát, illetve igazolja a népszavazás kormányzati propaganda célokra történő használatát. Igennel vagy nemmel szavazni azt jelenti, hogy emberek jövőjéről döntünk, olyan emberekéről, akiktől bármely politikai véleménynyilvánítási lehetőség meg lett tagadva, emberekéről, akikre csupán teherként, erőszakos és bürokratikus alku tárgyaként tekintenek. Visszaköveteljük a politikát és ezáltal mindenki jogát, hogy saját jövőjéről dönthessen!
Mi, a MigSzol, egy harmadik lehetőséget ajánlunk: mozgásszabadságot, az emberek valódi védelmét és támogatását. Tiltakozzunk együtt és követeljük ezeket közösen!
Az eljárást követően a Parlament gyorsan kinyilvánította támogatását az ügyben, egyszerű többséggel a népszavazás mellé állt május 10-én. A Fidesz és Jobbik képviselői összesen 136 “igen” szavazatot adtak le, az MSZP-s és LMP-s képviselők tartózkodtak, és mindössze 5 “nem” szavazat érkezett, független képviselőktől. Mindemellett a Jobbik javasolta, hogy az Országgyűlés fogadjon el egy alkotmánymódosítást a kvóták kifejezett elutasításának tárgyában, mely a párt szerint olcsóbb és gyorsabb megoldás. Az elkeserítő valóság, hogy az utóbbi időben az alkotmány - melynek éppen bizonyos elvek alapvető és stabil gyűjteményeként kellene szolgálnia - a legegyszerűbb eszközzé vált borzasztó dolgok áterőszakolásához. A Parlament szavazott a költségekről is, annak összegét 4,9 milliárd Ft-ban (kb. 15,5 millió euróban) állapította meg.
Az Alkotmánybíróság (AB) szintén elutasított minden a kérdéssel szembeni kifogást és panaszt, így a köztársasági elnök, Áder János végül július 5-én bejelentette, hogy a kvótanépszavazás időpontja október 2-a lesz.
A magyar pártok azonnal reagáltak. A Fidesz és Jobbik természetesen a kvóták elutasítását és így a “nem” választ támogatják. A kormányszóvivő, Kovács Zoltán Tusnádfürdőn kijelentette, hogy “a népszavazáson való részvételre ösztönzi a kormány a visszahonosított határon túli magyarokat”. Még ha nem is megyünk bele a részletekbe - ez a téma egy önálló, hosszú cikket érdemelne - egyszerűen bizarr, hogy azokat a magyarokat szólítják fel szavazásra, akik a szigorúan őrzött kerítések és határok túloldalán élnek. A Jobbik továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint egy kvóta-ellenes alkotmánykiegészítésre van szükség arra az esetre, ha a népszavazás nem járna sikerrel.
Az új és kisméretű Liberálisok részvételre és “igen” szavazatra buzdít, azzal érvelve, hogy a fotelben ülve nem lehet forradalmat csinálni, az embereknek tenniük kell és aktívnak kell lenniük, ha változást szeretnének elérni. Általában mi is támogatjuk a részvételt és az aktív állampolgárságot, de jelen esetben a szavazás legitimálja az idegenellenes játszmát, melyet a kormány folytat, és az “igen” szavazat olyan kvótarendszert támogatna, mely az EU által javasolt kényszerített áttelepítés elvén alapszik, illetve az emberek hierarchizálásán, rangsorolásán.
Az LMP nem mozgósítja a szavazóikat, rájuk bízza a döntést. A párt támogatja, hogy nemzeti hatáskörbe tartozzon a kvóták kérdése, de nem akarják az embereket rávenni sem a részvételre, mivel szerintük a népszavazás manipulatív kezdeményezés. A MigSzol úgy véli, ez nem egyértelmű üzenet, és ezzel a látszólagos semlegességgel az LMP is a “nem” választ támogatja, ezáltal pedig a gyűlölet, kerítések politikáját, melyet újabban az Európai Bizottság is folytat. Sajnos ez nem új jelenség az LMP politikájában.
Az MSZP, DK, PM és Együtt bojkottra szólítanak fel. Az MSZP és DK álláspontja lényegében ugyanaz: maradj otthon, hogy Európában maradj, de az MSZP nem bojkottnak nevezi üzenetét, mivel a párt szerint a népszavazás legitim. Álláspontjuk szerint az valójában nem a menekültekről szól, hanem egy eszköz arra, hogy Magyarországot kivezessék az Európai Unióból. A szocialisták ezért egy Szabad Európa pikniket szerveznek. A DK kampányát szeptember 2-án indítja, és bojkottra szólít fel (‘maradj otthon, maradj Európában’). A párt emellett egy élőláncot tervez október 1-jére a Parlament köré a - véleményük szerint hamis - referendum elleni tiltakozásul.
A PM a referendum napján demonstrációt tart egy toleráns, befogadó és békés Magyarországért és Európáért. A párt szerint a kvótanépszavazás csak egy “mániákus harcos” miniszterelnök és egy “szkinhed kormány” újabb húzása, hogy eltereljék a figyelmet a valódi társadalmi problémákról. Ezen a ponton fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy egy toleráns és befogadó Európa azt is jelentené, hogy visszavonják az EU és Törökország közötti megállapodást.
Az Együtt kampányrendezvényei és utcai akciói során a bojkottra szólít fel és Európát Oroszországgal hasonlítja össze: a párt üzenete, hogy a választás valójában vagy Európa, vagy Putyin, szabad élet vagy elnyomás. A bojkottal ezt szeretnék megakadályozni. Szeretnénk hozzátenni, hogy az oroszellenesség ugyanúgy idegenellenesség, és veszélyes eszköz, mely rasszizmust eredményezhet - bár az tény, hogy Putyin és politikája is veszélyforrás.
Mi a MigSzolban úgy gondoljuk, a bojkott a legjobb válasz a népszavazásra*. Örömmel látjuk, hogy a magyar pártok egyértelműen állást foglaltak az ügyben, és hogy mindenki gyorsan reagált. Mindazonáltal számítottunk rá, hogy legalább néhány ellenzéki párt megemlíti majd nem csak magát a kvótarendszert, hanem azt is, hogy általában mi a véleményük a menekültpolitikáról. Ez máig nem történt meg. Emellett több ellenzéki politikus is kijelentette, hogy a kvótarendszer nem a menekültek befogadásáról szól, hanem csak a menekültügyi eljárás lefolytatása miatt szükséges, ezen személyek dokumentálása miatt. Ez nem igaz: amikor egy személy menekültstátuszt kap, abban az országban kell maradnia, amely megadta számára azt, attól függetlenül, hogy milyen kevés oktatási- és munkalehetőség található ott. Emellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy emberekről van szó, nem bürokratikus feladatokról.
Úgy gondoljuk, veszélyes módszer elterelni a befogadás eszméjéről a figyelmet. Még mindig reménykedünk benne, hogy Magyarország olyan hellyé válhat, ahol a menekültek maradni akarnak, maradhatnak és új életet is kezdhetnek. Ennek a megközelítésnek is szerepelnie kellene a magyar pártok kommunikációjában és politikájában, beszélniük kellene arról is, hogyan lehet ezt az országot befogadóbbá tenni.
Némileg aggódunk, úgy tűnik, a propaganda annyira jól működik, hogy még a baloldali pártok is egyre kevesebbet gondolkodnak és beszélnek a migrációról, illetve a társadalomban lévő etnikai - és persze a mindenféle - sokszínűségről. Tavaly nyár óta a szavazók, az állampolgárok nem igazán találhatnak erős alternatívát a kormány bevándorlás-ellenes propagandájával szemben, illetve hiányoznak az alternatív megoldások egy jobb menekültügyi rendszer, az integráció és a befogadás érdekében is, mindez komoly probléma.
Végezetül reméljük, hogy a népszavazás vitát generál arról, hogy hogyan is alakul az európai menekültpolitika. Bár Orbán Viktor menekültpolitikája kiemelkedő módon brutális, ez nem jelenti azt, hogy az EU szakpolitikája automatikusan jó, és a népszavazás kiváló alkalom arra, hogy rávilágítsunk, egyes európai uniós politikák, mint például a Dublini rendszer, miért embertelenek.
*A MigSzol álláspontja a kvótarendszerről
A kvótarendszer az EU javaslata a menedékkérők kényszerű áttelepítési rendszeréről. Mi ellenezzük az emberek mesterséges hierarchián alapuló kiválasztását, beleértve az állampolgárságon és képzettségen alapuló szétválasztást is, amit ez a rendszer érvényre akar juttatni.
Mi támogatjuk az egyének saját döntését, hogy szabadon mozoghassanak, és elutasítjuk a kényszerített áttelepítés bármely formáját, legyen az a Dublini rendszer vagy az EU áttelepítési terve, más néven kvótarendszer.
A MigSzol álláspontja a népszavazásról
Bojkottra szólítunk fel, mivel elutasítjuk a kormány kísérletét, hogy a migráció és a menedékhez való jog témáit propaganda célokra és EU-szintű hatalmi nyerészkedésre használják fel. Mindkét válaszlehetőséget elfogadhatatlannak tartjuk.
A “nem” szavazat a kormány idegenellenes propagandáját és kerítéspolitikáját támogatja. Az “igen” szavazat azt jelenti, hogy hozzájárulunk az EU kényszerített áttelepítési tervéhez, mely az államok közötti “méltányosság” fogalmát az emberek közötti szolidaritás, az egyének választásai és reményei fölé helyezi. Bármely lehetőség választása legitimálja a referendumot és növeli az eredmény súlyát, illetve igazolja a népszavazás kormányzati propaganda célokra történő használatát. Igennel vagy nemmel szavazni azt jelenti, hogy emberek jövőjéről döntünk, olyan emberekéről, akiktől bármely politikai véleménynyilvánítási lehetőség meg lett tagadva, emberekéről, akikre csupán teherként, erőszakos és bürokratikus alku tárgyaként tekintenek. Visszaköveteljük a politikát és ezáltal mindenki jogát, hogy saját jövőjéről dönthessen!
Mi, a MigSzol, egy harmadik lehetőséget ajánlunk: mozgásszabadságot, az emberek valódi védelmét és támogatását. Tiltakozzunk együtt és követeljük ezeket közösen!
RSS Feed