Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. (ez a rész kerül a XIV. cikk 1-3. bekezdés helyére)
Ahogy az előbbiekben elmagyaráztuk, az alkotmány ilyen irányú módosítása alapján a magyar hatóságoké lenne a végső szó abban, hogy ki telepedhet le Magyarországon és ki nem. Ez közvetlenül szembemenne az uniós jogszabályokkal és kivenné az EU kezéből a menekültek Magyarországra történő telepítésének jogát. A legfontosabb kérdés, hogy Orbán tehet-e ilyet? Szembemehet-e sikeresen az EU-s jogszabályokkal, és ha igen, hogyan?
Alapesetben az EU-s jogszabályok magasabb rendűek a nemzeti jogszabályoknál. Amennyiben ellentmondanak egymásnak, előbbinek kellene felülírnia az utóbbit. Bármely más esetben a magyar Országgyűlés által elfogadott törvény - amennyiben szembemegy egy EU-s jogszabállyal - nem lenne jogilag kötelező érvényű. Azonban van egy kivétel, és úgy tűnik, Orbán ezt próbálja meg kihasználni az alaptörvény módosításánál. Ennek a kivételnek a lehetőségét az úgynevezett "nemzeti identitás klauzula" biztosítja, mely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4. cikkének 2. bekezdésében található.
A cikk szerint bármely EU-s jogszabály kétségbe vonható, amennyiben egy ország "nemzeti" vagy "alkotmányos" identitását befolyásolja. Ha így van, az ország dönthet úgy, hogy nem teljesíti azokat a kötelezettségeit, melyek egyébként származnának a szóban forgó EU-s jogszabályból. Talán nem véletlen, hogy Orbán célja két rendelkezés beemelése az alkotmánymódosítás részeként, melyek közvetlenül említik Magyarország alkotmányos identitását. Ezeknek a részeknek a pontos szövegezése az alábbi:
„Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” (a Nemzeti Hitvallás egy bekezdése után)
„Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.” (az R cikk 4. bekezdéseként)
Világos, hogy ezt a kiskaput kihasználva szeretné alkalmazni a "nemzeti identitás klauzulát". Ami nem egyértelmű, hogy sikerül-e neki. Amennyiben Orbán ezt az utat választja, egy EU-s kötelezettségszegési eljárás is következhet, mely évekig tarthat, ennek során pedig egyszerűen megtagadhatja az EU által előírtak betartását. Az ügy végül az Európai Unió Bírósága elé kerülhet. A bíróság azonban idáig óvatos volt a hasonló ügyek befogadásával, mivel el akarja kerülni az olyan esetek megvizsgálását, ahol nem egyértelmű, hogy egy ország alkotmánybíróságánál vagy náluk van az utolsó szó joga. Ez viszont egy ilyen helyzet. A legvégső esetben konfliktus alakulhat ki a magyar Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága között, és mindketten követelhetik a végső döntés jogát. Erre már volt korábban példa, amikor a német Alkotmánybíróság például az említett klauzulákra hivatkozva megerősítette szuverenitását az EU-s bírósági döntésekkel szemben.
Orbán tehát megpróbálja egy EU-s jogszabály egy rendelkezését felhasználni, hogy az idegenellenességre és szigorú nemzeti szuverenitásra alapuló politikáját érvényre juttassa, annak ellenére is, hogy a magyar lakosságtól kapott egy egyértelmű, negatív visszajelzést, a migrációról és demokráciáról szóló ötleteit elutasították.
Azonban mielőtt egy ilyen forgatókönyv valósággá válik, az alkotmánymódosításhoz szükség van a Parlament képviselőinek kétharmadára. Arra kérünk mindenkit, aki az Orbán által javasolt módosítások ellen szavazhat, hogy álljon ki a demokratikus elvekért és hallja meg annak a 60 százaléknyi magyarnak a hangját, akik egyértelmű jelét adták, hogy nem támogatják a kormány terveit! Kérjük a magyar civil társadalmat, hogy ne fogadja el némán a kormány lépéseit; hallassa hangját a demokráciáért és igazságosságért, a menekültek és magyar emberek jogaiért ugyanúgy!