Sokan kérdezik tőlünk, hogy mi a helyzet Magyarországon a tranzitzónákban és azzal a törvénytervezettel, amely eltörölne minden integrációs szerződést. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhányat a legfrissebb információink közül.
A tervezett jogszabályi változtatásokról az egyetlen új hírünk az, hogy a táborokban tartózkodó emberek többé nem részesülnek készpénzes juttatásban. Ez kiváltképp aggasztó, ismerve a tábori élelmiszer-ellátás szegényes minőségét és korlátos mennyiségét. Az emberek többé nem egészíthetik ki a táplálkozásukat a juttatott készpénzzel. Az elismert menekültek integrációs szerződésének tervezett eltörlésével és más változtatásokkal kapcsolatban nincsenek további információink, még arról sem, hogy a parlament megtárgyalja-e ezt az ügyet. Szeretnénk megjegyezni, hogy amíg a menedéket kereső emberek átkelése Magyarországon továbbra is témája a nemzeti médiának, a jogszabályi változásokról nem esik szó.
A helyzet kifejezetten aggasztó az úgynevezett tranzitzónákban a déli határon. Miközben a konténerekhez, ahol az ügyintézés folyik, korlátolt a hozzáférés, a határ mindkét oldalán humanitárius csoportok dolgoznak. Különösen ajánljuk a Migration Aid segélycsoport egy önkéntesének feljegyzéseit, melyben leírja az elmúlt hét történéseit a tranzitzónában. Ezen a területen jelen van a MigSzol Szeged és több szerb csoport is. Ezenkívül ez a nagyon erős videóriport a tranzitzónából, amit a Volunteers on the Rise készített áprilisban, nagyon sokat elárul a helyzetről.
Az Index nemrég beszámolt a zónában levő körülményekről. A legtöbb beszámoló a következőket tartalmazza:
A tervezett jogszabályi változtatásokról az egyetlen új hírünk az, hogy a táborokban tartózkodó emberek többé nem részesülnek készpénzes juttatásban. Ez kiváltképp aggasztó, ismerve a tábori élelmiszer-ellátás szegényes minőségét és korlátos mennyiségét. Az emberek többé nem egészíthetik ki a táplálkozásukat a juttatott készpénzzel. Az elismert menekültek integrációs szerződésének tervezett eltörlésével és más változtatásokkal kapcsolatban nincsenek további információink, még arról sem, hogy a parlament megtárgyalja-e ezt az ügyet. Szeretnénk megjegyezni, hogy amíg a menedéket kereső emberek átkelése Magyarországon továbbra is témája a nemzeti médiának, a jogszabályi változásokról nem esik szó.
A helyzet kifejezetten aggasztó az úgynevezett tranzitzónákban a déli határon. Miközben a konténerekhez, ahol az ügyintézés folyik, korlátolt a hozzáférés, a határ mindkét oldalán humanitárius csoportok dolgoznak. Különösen ajánljuk a Migration Aid segélycsoport egy önkéntesének feljegyzéseit, melyben leírja az elmúlt hét történéseit a tranzitzónában. Ezen a területen jelen van a MigSzol Szeged és több szerb csoport is. Ezenkívül ez a nagyon erős videóriport a tranzitzónából, amit a Volunteers on the Rise készített áprilisban, nagyon sokat elárul a helyzetről.
Az Index nemrég beszámolt a zónában levő körülményekről. A legtöbb beszámoló a következőket tartalmazza:
- A tranzitzónában a menedékkérelemre jogosult emberek száma napi 20 főre van korlátozva konténerenként, ami nagyjából napi 40 embert jelent
- Az egyedülálló emberek sokkal tovább kényszerülnek várakozni,mint a családok, de még a családoknak is akár két hétig is várakozniuk kell
- A tranzitzóna előtti területen nem állíthatnak fel sátrakat, a higiénés körülmények nem biztosítottak
Hogy bemutassam, milyen fogadtatásban részesülnek érkezésükkor, elmondom a saját esetemet, amikor Szerbia felől közelítettem meg a magyar kerítést. Esett az eső, ázottan és rendetlenül nézhettem ki, de a “sirius.help” mellényem tisztán látható volt. Ennek ellenére menedékkérőnek hihettek, mivel 5-6 rendőrt és katonát láttam összegyűlni azon a ponton, ahova tartottam. Hallottam, ahogy egyikük azt mondja: “fújjuk be egy kis gázzal” és elővette a könnygáz-tartályt. Rájöttem, hogy jobb hamar azonosítanom magam, és tudtukra adni, hogy nem akarom átmászni a kerítést.
- Siewert András, a Migration Aid önkéntese
Foto: a Migration Aid jelentés, 27 április 2016, magyar-szerb határ
M1 híradó, 22 április 2016 A héten kiderült, hogy a fordítás, amit azoknak az embereknek nyújtottak, akik most a bíróság előtt állnak a szeptemberi röszkei zavargások miatt, hamis volt. Aggasztó és megdöbbentő, hogy egy egész bekezdés hozzá lett adva a vádlott tanúságtételéhez. Nemrégiben a Channel 4 beszámolt erről a botrányos, nyilvánvalóan politikai indíttatású perről, amiben egy vak és egy kerekesszékes embert vádolnak azzal, hogy tavaly szeptemberben zavargást keltettek Röszkén.
Ugyanekkor a kormány kijelentette, hogy egy sátoros tábort állít fel Körmenden, az osztrák határ közelében. A táborban 300 embert terveznek elszállásolni. Hogy hogyan lehet majd jogi segítséghez, egészségügyi ellátáshoz, pszichológiai és szociális támogatáshoz jutni a táborban, rejtély marad. A táborra válaszul az osztrák hatóságok kerítés építésébe kezdtek a magyar határon. A bicskei táborról friss jelentést találhattok a blogunkon, és reméljük hamarosan a másik táborról, Vámosszabadiról is beszámolhatunk.
Rendkívül nyugtalanító Ausztria kormányának új terve, amely szerint visszaküldené a menedékkérőket Magyarországra és Olaszországba. Magyarország elhagyása meglehetősen bonyolulttá vált - civil ruhás rendőrök etnikai kiválasztást használva próbálják elkapni az embereket a vasútállomásokon, és a Magyarországról Ausztriába érkező autókat is átvizsgálják. Ausztria tervezett jogszabályait nézve csodálkozunk, miként tekintik Magyarországot biztonságos országnak, ha Finnország teljesen beszüntette a dublini kitoloncolásokat ide? Legutóbbi beszélgetéseinkből menedékkérő emberekkel sok olyan esetről hallottunk, ahol az embereket visszatoloncolták Magyarországra, teljesen figyelmen kívül hagyva azt az EU-s jogszabályt, amely szerint dublini ügyet lehet kezdeményezni. A Magyarországra toloncolt embereket rendszerint fogva tartják.
A MigSzol egyre inkább aggódik, hogy a retorika és a nyelv, amit a magyar politikusok használnak a menekültekkel kapcsolatban, figyelmen kívül marad. A Fidesz által készített magyar alkotmány 5. évfordulójának ünnepén Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy az “iszlamizáció” a magyar alkotmány ellen tesz, amely Magyarországot keresztény államnak nevezi. Orbán és más neves magyar politikusok retorikája nagyban támaszkodik nemcsak az iszlamofóbiára, de a muszlimok egyre inkább faji alapú meghatározására, mint egy, a fehér keresztény Magyarországtól elkülönítendő etnikum. Például Sántha Hangha, a Migrációkutató Intézet egyik igazgatója azt javasolja a magyar kormánynak a migrációs kérdésekben egy közelmúltbeli interjúban, hogy a muszlimok integrációja nem lehetséges “viselkedésterápia” nélkül, amely a muszlimok lelkiismeretének hiányát célozná meg. Hogy világos legyen a kormány mondanivalója, elolvasható angolul Schmidt Mária, a magyar kormány legfőtt történészének friss esszéje. Miközben több súlyos válság tart Magyarországon a korrupcióval kapcsolatban a Nemzeti Banknál, az oktatásban és az egészségügyben, továbbra is a bevándorlás témája uralja az állami tévé híreit.
Ugyanekkor a kormány kijelentette, hogy egy sátoros tábort állít fel Körmenden, az osztrák határ közelében. A táborban 300 embert terveznek elszállásolni. Hogy hogyan lehet majd jogi segítséghez, egészségügyi ellátáshoz, pszichológiai és szociális támogatáshoz jutni a táborban, rejtély marad. A táborra válaszul az osztrák hatóságok kerítés építésébe kezdtek a magyar határon. A bicskei táborról friss jelentést találhattok a blogunkon, és reméljük hamarosan a másik táborról, Vámosszabadiról is beszámolhatunk.
Rendkívül nyugtalanító Ausztria kormányának új terve, amely szerint visszaküldené a menedékkérőket Magyarországra és Olaszországba. Magyarország elhagyása meglehetősen bonyolulttá vált - civil ruhás rendőrök etnikai kiválasztást használva próbálják elkapni az embereket a vasútállomásokon, és a Magyarországról Ausztriába érkező autókat is átvizsgálják. Ausztria tervezett jogszabályait nézve csodálkozunk, miként tekintik Magyarországot biztonságos országnak, ha Finnország teljesen beszüntette a dublini kitoloncolásokat ide? Legutóbbi beszélgetéseinkből menedékkérő emberekkel sok olyan esetről hallottunk, ahol az embereket visszatoloncolták Magyarországra, teljesen figyelmen kívül hagyva azt az EU-s jogszabályt, amely szerint dublini ügyet lehet kezdeményezni. A Magyarországra toloncolt embereket rendszerint fogva tartják.
A MigSzol egyre inkább aggódik, hogy a retorika és a nyelv, amit a magyar politikusok használnak a menekültekkel kapcsolatban, figyelmen kívül marad. A Fidesz által készített magyar alkotmány 5. évfordulójának ünnepén Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy az “iszlamizáció” a magyar alkotmány ellen tesz, amely Magyarországot keresztény államnak nevezi. Orbán és más neves magyar politikusok retorikája nagyban támaszkodik nemcsak az iszlamofóbiára, de a muszlimok egyre inkább faji alapú meghatározására, mint egy, a fehér keresztény Magyarországtól elkülönítendő etnikum. Például Sántha Hangha, a Migrációkutató Intézet egyik igazgatója azt javasolja a magyar kormánynak a migrációs kérdésekben egy közelmúltbeli interjúban, hogy a muszlimok integrációja nem lehetséges “viselkedésterápia” nélkül, amely a muszlimok lelkiismeretének hiányát célozná meg. Hogy világos legyen a kormány mondanivalója, elolvasható angolul Schmidt Mária, a magyar kormány legfőtt történészének friss esszéje. Miközben több súlyos válság tart Magyarországon a korrupcióval kapcsolatban a Nemzeti Banknál, az oktatásban és az egészségügyben, továbbra is a bevándorlás témája uralja az állami tévé híreit.
RSS Feed