Emberek ezrei várakoznak Szerbiában, a magyar bíróság összemossa az iszlámot a terrorizmussal

Ez a Migszol legfrissebb jelentése az általános menedékhelyzetről Magyarországon 2016. októberében. Szerbiában várakozó menedékkérőknek szóló jogi információkkal kapcsolatban kérjük, olvassa el a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatóját. A határon történő eljárásokkal kapcsolatban olvassa el gyakori kérdésekkel kapcsolatos anyagunkat.

1. Helyzet a szerb-magyar határon
2. A nyitott és a zárt táborokban is kevesen vannak
3. A magyar bíróság összemossa az iszlámot a terrorizmussal
4. Nem sikerült Orbán alkotmánymódosítása

Helyzet a szerb-magyar határon

Október második felében sor került a terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. tárgyalásának folytatására, a határ fegyveres őrzése tovább erősödött, míg a szólásszabadságot tovább korlátozták. A menekülttáborokban és menekültügyi őrizetben is kevesebben tartózkodnak, mint amennyi embert az intézmények kapacitása elbírna.
Örömmel jelentjük, hogy összeállítottunk egy gyakori kérdésekre adott válaszokból álló anyagot a szerb határon történő eljárásokról, ami több nyelven is elérhető itt. Ebben a hónapban egy flashmobot is tartottunk, ahol kiálltunk Ahmed H. mellett (a további részletekről lejjebb írunk). Ezen kívül elindítottuk havi rendszerességű nyitott találkozóinkat, ahová minden menekültet várunk, akik szeretnének velünk beszélgetni a problémáikról, illetve akik kérdésekkel fordulnának hozzánk.

A szerb-magyar határon felhúzott kerítés hatástalanságára immár annak korábban leghangosabb védelmezője, Toroczkai László ásotthalmi polgármester is felfigyelt. A polgármester nevével tavaly, méltán hírhedtté vált videója kapcsán találkozhatott először a szélesebb közönség, amely a határt “védő” militáns mezőőrök és polgárőrök hősies munkáját dicsőíti. Szeptemberben újabb, “dokumentumfilmként” megnevezett videóval örvendeztette meg rajongóit, amiben egyrészt azzal dicsekedett, hogy a kerítés az ő ötlete volt még 2014-ben, másrészt arra is figyelmeztetett, hogy a kerítés végleges befejezésével a munkálatoknak még nincs vége, mert a “tökéletes határvédelemhez” világítás, hőkamerák és mozgásérzékelők is kellenek, amelyek telepítését természetesen a magyar adófizetők fogják finanszírozni - az egész “csupán” 10 milliárd forintunkba fog kerülni. A filmecske érzékletes videóbevágásokat is adagol, amelyek a tömeges migráció riasztó mivoltára hivatottak felhívni a figyelmet. A hosszú sorokban vonuló emberekről készült felvételek lassan átadják helyüket a “tömegzavargások” képeinek, mígnem eljutunk a végső következtetésig, a határvédelem fontosságáig.
A videóban, csakúgy, mint a Facebook oldalán Toroczkai sértett hangnemben beszél arról, hogy a nemzetközi jogszabályok megakadályozzák őt abban, hogy a határon elfogott embereket zárt táborokba vitesse. A menedékkérők megszégyenítő módon való ábrázolásával sem állt le, legutóbb például egy középkorú férfiról készült képet posztolt minősíthetetlen hangnemű szöveg kíséretében. Amellett, hogy gúnyolódik azon, hogy a férfi nem beszél európai nyelveken, azt is kifejti, hogy véleménye szerint az ilyen “tudatos törvénysértőket”  zárt kényszermunkatáborba kellene vinni egy időre, majd kitoloncolni. “Garantáltan nem próbálkozik többet” - vonja le végül a következtetést.
És bár az EU-nál egyelőre süket fülekre találnak panaszai, az emberiséget megmentő polgármester továbbra sem tétlenkedik. A Magyar Idők beszámolója szerint fogvatartottak dolgoztatásával elkezdték építeni a kerítés hőkamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt harmadik vonalát a Bács-Kiskun megyei Garánál. Toroczkai kijelentette, hogy a kerítés önmagában nem fogja megoldani a határvédelmet, a határőrséget is meg kell erősíteni. Hasonlóan vélekedik Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő is, aki szerint az új kerítés megépítése csillagászati összegekbe kerülne (nem mintha nem öltek volna már eddig is 70 milliárdot a kerítésbe), ehelyett véleménye szerint egy 12000 fős határőrzésre kiképzett állományra lenne szükség, akik közül 3-5 ezren dolgoznának egy műszakban.
A police.hu jelentése szerint a rendőrség szeptemberben 152, októberben 164 embert tartóztatott fel, akik megpróbáltak átjutni a határon, a kormányközeli médiumok azonban mást sugallnak. Szeptemberben még csak néhány kérdéses szavahihetőségű portál hozta le a “hírt”, miszerint “Péntektől vasárnapig 165 határsértőt tartóztattak föl az ország területén”, a dolog azonban, úgy látszik, nem csak nekik, hanem az állami hírtévének is megtetszett, akik “Az ország területén 165 határsértőt tartóztattak föl péntektől vasárnapig” bevezetéssel jelentettek meg hírt a honlapjukon október 31-én. A forrás mindkét esetben az MTI volt. Az erőszakos visszatoloncolások folytatódnak a határon, de gyakran fordítanak vissza embereket az ország területén belülről is. Az  International Federation of Human Rights (FIDH) nemrég közzétett jelentésében kritizálta a magyar kormányt a jogállamiság 6 éve tartó szisztematikus leépítése miatt. A jelentés arra is kitér, hogy - az erőszakos visszatoloncolásokat lehetővé tévő 8 kilométeres törvénnyel, a kvótarendszernek való ellenszegüléssel és a menekültekkel szembeni erőszakos rendőri bánásmóddal - Magyarország megsérti a genfi egyezményt, és állásfoglalásra kéri az EU-t.

A nyitott és a zárt táborokban is kevesen vannak

A tranzitzónákba továbbra is nagyon kevés embert engednek be, aminek következményeként ezrek várakoznak Szerbiában, míg a magyar táborokban sokkal kevesebben tartózkodnak, mint amennyit az intézmények kapacitása elbírna. Bizonyos táborokban elfogadhatóak a körülmények, némelyikben még felújítások is zajlanak, míg máshol rettenetes állapotok uralkodnak. A vámosszabadi tábor lakóitól például azt hallottuk, hogy felújítások folynak az inézményben, amit talán nem volt a legjobb ötlet télre időzíteni, mert így a lakóknak valószínűleg 3 hetet fűtés és meleg víz nélkül kell kibírniuk. A körmendi tábor szörnyű körülményeiről az abcug.hu számol be érzékletes, “Megfagynak a körmendi sátortáborban a menekültek” c. cikkében.
Az ország jelenleg legnagyobb nyitott menekülttáborát, a bicskei befogadóállomást a kormány döntése értelmében az év végéig bezárják, a kiürítés megkezdődött. A megmaradt emberek hónapok óta várakoznak a státuszukra vonatkozó döntésre. Sokan úgy hagyják el az intézményt, hogy kérelmüket pozitívan bírálják el, és menekültstátuszt kapnak, ami egy kedvező változás, ugyanakkor továbbra sem értünk egyet a kormány és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal döntésével, miszerint akit befogad magyarország, az most már semmiféle anyagi támogatásban nem részesül, és civilszervezetekre, illetve önkéntesekre hárul a feladat, hogy a lakás- és munkakeresésben, valamint a nyelvtanulásban segítsenek.
A BÁH által közzétett statisztikából kitűnik, hogy idén kicsivel többen kaptak menekültstátuszt, mint tavaly, habár a regisztrált menedékkérők száma drasztikusan csökkent. A 2904 döntésből 87% negatív lett (annak is köszönhetően, hogy az emberek nem várták meg a döntést, hanem folytatták az útjukat Nyugat-Európába), a menedékkérők 4%-a menekültstátuszt, 8%-a oltalmazotti státuszt, 7 ember pedig menedékes státuszt kapott. Ez azt jelenti, hogy idén körülbelül 400 ember kapott valamiféle státuszt Magyarországon, és nekik az EU törvényeinek értelmében nem áll jogukban másik EU tagállamba költözni. Tekintettel arra, hogy a BÁH mindenféle integrációs támogatást megszüntetett (lakhatási, nyelvtanulási, anyagi), a küzdelmünk egy működőképes integrációs rendszerért Magyarországon még fontosabbá vált.
Rendőrségi és menekültügyi őrizetben jelenleg kevesebb mint 200 menedékkérő tartózkodik Magyarországon. A hatóságok megkezdték a kiskunhalasi zárt tábor kiürítését, az intézményben párhuzamosan festési munkálatok is zajlanak. Kiskunhalason jelenleg kb. 100 ember tartózkodik menekültügyi őrizetben. A legtöbbjük Afganisztánból vagy az észak-afrikai régióból jött, és többségüket a román határon fogta el a rendőrség, lévén hogy az utóbbi időben a szerb határ militarizálódása következtében sokan inkább ezt az útvonalat választják. A magyar menekültügyi szabályozás lehetővé teszi, hogy a fogvatartottak borsos összegért (1500-3000 euró) kiválthassák magukat. Sokan választják ezt az opciót - ez esetben nyitott táborba kerülnek, majd a legtöbben nyomban el is hagyják az országot - a pénz elvesztése árán.

A magyar bíróság összemossa az iszlámot a terrorizmussal

A terrorizmussal vádolt Ahmed H. tárgyalása tovább folytatódott október 28-án. A Migszol sokat dolgozott azon, hogy felhívja a figyelmet a helyzet igazságtalanságára. Örömmel fogadtuk, hogy immár az Amnesty International is figyelemmel követi a tárgyalásokat, ami egy újabb világos jelzés az igazságszolgáltatás jelenlegi állapotáról. Ahmed H. állítólagos “terrorizmusának” alátámasztására a bíróság egy jelentést is felhasznált bizonyítékként, amiben az szerepel, hogy Ahmed H. elzarándokolt Mekkába, illetve Indiában is járt muszlim ismerőseinél a Korán tanulmányozása céljából. Súlyos tévedésnek tartjuk a bíróság törekvését, hogy összemossa Ahmed H. vallásosságát a határon történt cselekedeteivel, a “minden muszlim terrorista” divatos rasszista sztereotípiájából kiindulva.
Ugyanakkor némileg megnyugtató, hogy a bírónő november 30-ára halasztotta a tárgyalás befejezését, időt adva ezzel Ahmed H. új, az állam által kirendelt ügyvédjének, hogy megfelelően felkészüljön a védelemre. A perrel kapcsolatos korábbi beszámolóinkat itt és itt lehet elolvasni, a legutóbbi tárgyalásról szóló riportunkat pedig hamarosan közzétesszük.
A Migszol egy flashmobot is tartott a tárgyalás napján, kiállva Ahmed H. mellett, akit a bíróság megpróbál a röszkei tömegzavargás vezéregyéniségeként beállítani, noha az eddigi vallomások és bizonyítékok egyike sem támasztotta ezt egyértelműen alá.
Bár a Fidesz továbbra sem állt le az iszlám- és bevándorlóellenes propagandával, önmagában egyik sem jelent nekik problémát olyan esetekben, amikor az illető személy egy gazdag szaúdi üzletember - jelen esetben Gaith Pharaon, akit ugyan az Interpol és az FBI is köröz, de ez nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy vízumot adjon neki, mint ahogy Orbán vejét sem abban, hogy üzleteljen vele. Az eset arra is világosan rámutat, hogy Magyarország mennyire veszi komolyan a kötelességét, hogy jelentse az amerikai kormánynak, ha egy nemzetközileg is körözött bűnözőt észlel a területén. Orbán a parlamentben ugyan elismerte, hogy egyszer egy díszvacsorán találkozott “Pharaon professzor úrral”, de véleménye szerint az egész ügy csak egy “amerikai titkosszolgálati játszma”. Különösnek találjuk, hogy egy 25 éve körözött bűnözőt, aki az Al-Kaidával is üzleti kapcsolatban állt, kormányunk nem tart fenyegetőnek a nemzetbiztonságra nézve, miközben Ahmed H.-t, aki megafonba magyarázott a rendőröknek, majd eldobott 3 tégladarabot, igen. Miközben Pharaon díszvacsorákra jár vagy éppen Seregélyesen bulizik, az ügyvédje Tiborcz Istvánnal tárgyal a Gresham-palota teraszán, a yachtja pedig éppen egy napon érkezett meg Mészáros Lőrincével egy adriai kikötőbe, addig Ahmed H. már több mint egy éve börtönben ül, és akár életfogytiglanra is ítélhetik.

Nem sikerült Orbán alkotmánymódosítása

Az október 2-i kvótanépszavazás érvénytelensége nem zavarta meg Orbán Viktort abban, hogy sikeresnek állítsa be azt, kijelentve, hogy “10-ből 9 ember” az általuk kívánt “Nem” válaszra szavazott, elegánsan kikerülve a tényt, hogy a szavazóképes lakosság 60%-a nem vett részt a szavazáson. Arra hivatkozva, hogy „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”, rögtön alkotmánymódosítási javaslatot is benyújtott a parlamentnek. Mivel a Fidesznek nincs alkotmányozó többsége a parlamentben, a Jobbik támogatására számítottak, akik azonban a letelepedési kötvények megszüntetéséhez kötötték a támogatást. Mivel a Fidesz néhány homályos célzást leszámítva semmit nem tett ebbe az irányba, a Jobbik képviselői is az alkotmánymódosítás ellen szavaztak, így az megbukott.

Fotó: Magyar Nemzet