A változások a migrációs politikában olyan hirtelen következnek be, hogy sokszor nehéz követni, mi is történik pontosan a balkáni útvonalon. Ebben a bejegyzésen szeretnénk beszámolni a legújabb fejleményekről, kiemelve a Visegrádi Négyek (V4), vagyis Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia szerepét. Jelenleg két folyamat megy végbe egyidejűleg: a balkáni útvonal egyre nehezebben járható, illetve ezzel egyidőben a V4-ek mindent megtesznek, hogy még veszélyesebbé tegyék a védelmet kérők számára.
A Visegrádi Négyek 2016. február közepén ünnepelték fennállásuk 25. évfordulóját, és ezzel egyidejűleg egyértelmű üzenetet küldtek az Európai Uniónak. Határozottan ellenzik az EU jelenlegi menekült politikáját és egy második EU határ kialakítását követelik, mely megállítja a migránsokat, miután beléptek az EU területére. Ez a határ Görögország határa lenne Bulgáriával és Macedóniával. A két ország miniszterelnökei is jelen voltak az évfordulón és Bulgária miniszterelnöke kijelentette, hogy az EU külső határait le kell zárni, a migránsokat pedig csak határátkelőhelyeken szabad átengedni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szintén arról nyilatkozott, hogy az EU migrációs politikája megbukott, majd hozzáfűzte, hogy Magyarország “segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandóak biztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre”. A szlovák miniszterelnök, Robert Fico 300 rendőrt kínált fel Bulgáriának és Macedóniának, hogy megerősítsék a határ felügyeletét, amennyiben Görögország mégsem zárja le a határait tavasszal. Ez azt jelenti, hogy a V4-ek valójában a balkáni útvonal teljes lezárása mellett kampányolnak, ezzel teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a jogi és morális kötelességüket, hogy fogadják az Európában menedéket kérőket. Mindeközben Ausztria 3200 főre csökkentette az éves menedékjogkérői kvótáját és napi 80 fős limitet vezetett be. Mivel a balkáni útvonal mentén húzódó országok (Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia) el akarják majd kerülni, hogy a menekültek az országukban rekedjenek, Ausztria döntése várhatóan lavinát indít el az útvonalon.
Görögország elszigetelése
A V4-ek abban a tévhitben élnek, hogy a migráció megállítható, és ezért az egyetlen “ésszerű” megoldás rá egy határ felállítása. Hiába hangsúlyozzák, hogy “ez a terv egyik EU-partner ellen sem irányul”, egy kerítés a macedón-görög és bolgár-görög határon Görögországot tenné meg az egyetlen EU-s országnak, ahol menedékjogot lehet kérni. Ugyanakkor, ahogyan erről az Európai Emberi Jogi Bíróság is ítélkezett, gyakorlatban szinte képtelenség élni ezzel az alapvető joggal. Görögország elszigetelése az Európai Uniótól és a Schengen zónától nem csak komoly csapás lenne az EU legfontosabb alapelveire, mint például a mozgásszabadságra, de egyben súlyos következményekkel bírna az országra és az únióra, valamint a Görögországban rekedt menekültek számára. Ennek következményeként Görögország megkezdte a menekültek visszaküldését Törökország felé, amivel a láncreakció be is zárult: az Európai Unió, és azon belül a V4-ek tudatosan és nyíltan megszegik a nemzetközi törvénykezés legfontosabb alapkövét: a visszatoloncolás tilalmát. Ez a bonyolultnak látszó jogi kifejezés valójában csak ennyit tesz: visszaküldeni valakit egy veszélyes helyzetbe.
A Visegrádi Négyek 2016. február közepén ünnepelték fennállásuk 25. évfordulóját, és ezzel egyidejűleg egyértelmű üzenetet küldtek az Európai Uniónak. Határozottan ellenzik az EU jelenlegi menekült politikáját és egy második EU határ kialakítását követelik, mely megállítja a migránsokat, miután beléptek az EU területére. Ez a határ Görögország határa lenne Bulgáriával és Macedóniával. A két ország miniszterelnökei is jelen voltak az évfordulón és Bulgária miniszterelnöke kijelentette, hogy az EU külső határait le kell zárni, a migránsokat pedig csak határátkelőhelyeken szabad átengedni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szintén arról nyilatkozott, hogy az EU migrációs politikája megbukott, majd hozzáfűzte, hogy Magyarország “segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandóak biztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre”. A szlovák miniszterelnök, Robert Fico 300 rendőrt kínált fel Bulgáriának és Macedóniának, hogy megerősítsék a határ felügyeletét, amennyiben Görögország mégsem zárja le a határait tavasszal. Ez azt jelenti, hogy a V4-ek valójában a balkáni útvonal teljes lezárása mellett kampányolnak, ezzel teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a jogi és morális kötelességüket, hogy fogadják az Európában menedéket kérőket. Mindeközben Ausztria 3200 főre csökkentette az éves menedékjogkérői kvótáját és napi 80 fős limitet vezetett be. Mivel a balkáni útvonal mentén húzódó országok (Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia) el akarják majd kerülni, hogy a menekültek az országukban rekedjenek, Ausztria döntése várhatóan lavinát indít el az útvonalon.
Görögország elszigetelése
A V4-ek abban a tévhitben élnek, hogy a migráció megállítható, és ezért az egyetlen “ésszerű” megoldás rá egy határ felállítása. Hiába hangsúlyozzák, hogy “ez a terv egyik EU-partner ellen sem irányul”, egy kerítés a macedón-görög és bolgár-görög határon Görögországot tenné meg az egyetlen EU-s országnak, ahol menedékjogot lehet kérni. Ugyanakkor, ahogyan erről az Európai Emberi Jogi Bíróság is ítélkezett, gyakorlatban szinte képtelenség élni ezzel az alapvető joggal. Görögország elszigetelése az Európai Uniótól és a Schengen zónától nem csak komoly csapás lenne az EU legfontosabb alapelveire, mint például a mozgásszabadságra, de egyben súlyos következményekkel bírna az országra és az únióra, valamint a Görögországban rekedt menekültek számára. Ennek következményeként Görögország megkezdte a menekültek visszaküldését Törökország felé, amivel a láncreakció be is zárult: az Európai Unió, és azon belül a V4-ek tudatosan és nyíltan megszegik a nemzetközi törvénykezés legfontosabb alapkövét: a visszatoloncolás tilalmát. Ez a bonyolultnak látszó jogi kifejezés valójában csak ennyit tesz: visszaküldeni valakit egy veszélyes helyzetbe.
A kiválasztási előítéletek és az önbeteljesítő jóslat
Az egész balkáni útvonal olyan, mint egy ökoszisztéma, így az egyik országban (vagy inkább Bécsben, Berlinben és Brüsszelben) meghozott döntések az egész rendszerre kihatnak. Mostanra különböző szabályokat állítottak fel, hogy kiválasszák, ki léphet be Európába a Balkánon keresztül. Lássuk ezeket a szabályokat és a hiányosságaikat:
1. 2015 novemberében Macedónia nemzetiségalapú korlátozást vezetett be. Ennek értelmében csak szír, iraki, vagy afgán papírokkal rendelkező menekültek haladhattak tovább a balkáni útvonalon, míg másokat kizártak “a biztonságos balkáni folyosóból”. Ez a döntés a többi nemzetiségű migránst arra kényszerítette, hogy veszélyes és illegális útvonalakon haladjon tovább (itt olvashatjátok a Migszol blogbejegyzését a témáról). Azáltal, hogy csak egy típusú menedékkérőt ismernek el, a többieket törvényen kívül helyezik, és ezzel igazolják az “illegális ” és “gazdasági bevándorló” megnevezéseket, miközben valójában a családegyesítés, illetve a vallási alapú üldözöttség nemzetközileg elismert okok a menedékkérésre. Ez a kiválasztási előítélet aláaknázza az emberi méltóságot és arra kényszeríti az embereket, hogy hazudjanak annak érdekében, hogy védelmet kapjanak. Szintén ennek kapcsán jött létre az a jelenség, amit Magyarországon előszeretettel hívnak “illegális határátkelésnek”, annak ellenére, hogy nemzetközi törvények alapján az illegális határátkelés menedékjog kérelmének érdekében alapvető emberi jog.
2. Miután Svédország megszigorította a menedékjogkérelmét, Németország és Ausztria kijelentették, hogy nem fogadnak be Skandináviába tartó menekülteket. Ennek következményeként Macedónia 2016. január 20-a óta csak olyanokat enged be, akik kijelentik, hogy Ausztriában, vagy Németországban fognak menedékjogért folyamodni.
3. A február közepén megszervezett V4 csúcstalálkozón a bolgár kormány azt állította, hogy inkább lezárja a határokat és kijelöl zónákat a migránsoknak, ahol egészségügyi felmérésen esnek át. Azokat, akik nem felelnek meg a menedékjog kérelmezési feltételeknek kitoloncolnák. Tehát a menedékjog különböző feltételekhez, például egészségügyi állapothoz, valláshoz, nemzetiséghez, stb. van kötve. Hasonló szelekciós folyamatok zajlanak jelenleg a horvát határon is, ahol az érkezőknek választaniuk kell a vallási okok, a családegyesítés, a háború, az oktatás és a munkavállalás között, amikor meg kell adniuk az Európába érkezésük okát. Azok, akik nem a háború elől menekülnek, nem léphetnek be Horvátországba, így nem marad más választásuk, mint hogy átkeljenek a szerb-magyar kerítésen.
4. A legfrissebb korlátozások a Macedóniába történő belépést érintik. Első körben 2016. február 21-én tovább szigorították a belépésre jogosultak körét, és kizárták az afgán nemzetiségűeket. Február utolsó hetében újabb szigorítás lépett érvénybe, melynek értelmében csak eredeti személyigazolvánnyal rendelkező menekültek léphetnek be az országba, ami mellé még egy új típusú, egységes okmánnyal is rendelkezniük kell, amit Görögország állít ki a balkáni útvonal mentén. Ez csak azokra érvényes, akik kevesebb, mint 30 napot töltöttek egy “biztonságos országban”. Törökország és Görögország biztonságos országoknak minősülnek. Azokat, akik nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek Szerbiából, Szlovéniából, Horvátországból és Macedóniából visszaküldik Görögországba. Ennek következményeként most több száz afgán rekedt a macedón és a görög határ közti senkiföldjén, mivel visszaküldték őket Görögországba, de Görögország lezárta a határt, azonban most már Macedónia sem engedi be őket.
Ezek a korlátozások szoros összefüggésben vannak Bécs döntésével, hogy korlátozza a menekültek számát, valamint a V4-ek által hirdetett erőszakos politikákkal. A balkáni útvonalat igénybe vehető menekültek nemzetiségét érintő korlátozások következményében a nem “kiválasztott” menekültek elkezdték átvágni, illetve átmászni a kerítést a magyar határon. Ezeknek a menekülteknek a legtöbbje Pakisztánból, Iránból és Marokkóból érkezett. Ennek következményeként a magyar kormány nyugodtan állíthatja, hogy ezek az emberek “gazdasági bevándorlók”, ahogyan azt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója is mondta: “ a legtöbb Magyarországra érkező ember nem háborús övezetből érkezik.” Ahelyett, hogy a teljes balkáni útvonal és a szigorítások kontextusában nyilatkozna, pusztán a kormány “illegális” bevándorlókról szóló állításait próbálja alátámasztani. A tény, hogy egyre többen lépnek be Magyarországra azonban azt mutatja, hogy a kerítések és szigorú törvények nem állítják meg az embereket, azonban veszélyesebb útvonalak és döntések felé terelik őket.
A menekültek megbélyegzése
A javasolt kiválasztási elv még ijesztőbben hangzik, ha észben tartjuk a Visegrádi Négyek kormányainak alapvető xenofóbiáját és iszlamofóbiáját és azt, ahogyan előszeretettel összemossák a menekülteket a radikálisan vallásos muszlimokkal. A V4-ek kormányai fenntartják, hogy a muszlimokat képtelenség integrálni az európai társadalmakba. Ebből a téves állításból kiindulva vonják le azt a következtetést, hogy a menekültek, akik gyakran muszlimok, biztonsági kockázatot jelentenek az EU számára. “Ha csak rajtunk, közép-európaiakon múlna, a térséget már rég lezártuk volna” jelentette ki Orbán a lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. “Nem ez az első eset a történelemben, hogy Európa védtelen délről… ott kell biztosítanunk a kontinens biztonságát.” Február végén, évértékelő beszéde során Orbán továbbra is hangsúlyozta, hogy “itt nem lesznek törvényen kívüli kerületek, bevándorlólázadások”, továbbá “nem fognak vadászni mindenfajta bandák feleségeinkre, lányainkra”. Feltételezzük, hogy Orbán azokra a hátrányos helyzetű kerületekre utal Nyugat-Európában, ahol a gondok inkább az alacsony társadalmi osztályhoz és a szegénységhez köthetőek, nem pedig a lakosok etnikumához és a vallásához, és talán fölösleges hangsúlyoznunk, hogy a tömeghisztéria ellenére a kölni támadások elkövetői közül csupán hárman voltak bevándorlók.
A Fidesz két új húzással is igyekszik elterelni a magyarok figyelmét más, sürgősebb gondokról, mint például az oktatás és a lakhatás válsága: az egyik a menekült-kvótával kapcsolatos népszavazás, a másik pedig annak mérlegelése, hogy tartsanak-e újabb nemzeti konzultációt a “terror” helyzetről. Más szóval, a Fidesz újabb propaganda kampányt készít elő, ami igazolja majd egy újabb drága kerítés felhúzását a román határon, mely megerősíti a szerb és horvát határokon már létező kerítéseket, illetve az anyagi támogatását egy második kerítésnek a macedón határon. Azáltal, hogy a Fidesz és a V4-ek megbélyegzik a menekülteket, “illegálisnak”, “bűnözőknek”, vagy “terroristáknak” nevezik őket, félelmet és tudatlanságot terjesztenek, és olyan színben tűntetik fel ezeket az embereket, mint akik nem méltóak Európa segítségére, és megérdemlik, hogy ki legyenek zárva az EU-ból. Ezen felül az efféle félelemkeltés minden társadalmat megoszt, és csak még több feszültséget és problémát szül a társadalmon belül.
Mi a Migszolnál elítéljük az efféle populista és xenofób nézőpontokat és emlékeztetjük Ausztriát, a V4-eket és a többi európai országot múltbéli viszontagságaikra és felkérjük őket, hogy méltósággal bánjanak a most hasonló helyzetben lévő emberekkel. Ami a V4-eket és a muszlimok megbélyegzését illeti azon az alapon, hogy a muszlimok nem “világiak”, szeretnénk kiemelni a V4-ek egyre erősödő keresztény retorikáját, mely szintén távol áll a szekularizmustól. Tovább arra kérjük a V4-ek kormányait, hogy erőforrásaikat jobb integrációs tervek kidolgozásába fektessék, ne pedig falak és kerítések emelésébe, valamint hangsúlyoznánk, hogy Görögország nem hibáztatható a jelenlegi helyzetért, mivel az EU és FRONTEX lezárták a földi határt Törökországgal. Szintén fontos észben tartani, hogy Brüsszel és Berlin döntései kihatnak a V4-ek és Bécs döntéseire, melyek cserébe kihatnak a helyzetre Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában, Macedóniában és végül Görögországban és Törökországban. A kör így bezárul.
Az egész balkáni útvonal olyan, mint egy ökoszisztéma, így az egyik országban (vagy inkább Bécsben, Berlinben és Brüsszelben) meghozott döntések az egész rendszerre kihatnak. Mostanra különböző szabályokat állítottak fel, hogy kiválasszák, ki léphet be Európába a Balkánon keresztül. Lássuk ezeket a szabályokat és a hiányosságaikat:
1. 2015 novemberében Macedónia nemzetiségalapú korlátozást vezetett be. Ennek értelmében csak szír, iraki, vagy afgán papírokkal rendelkező menekültek haladhattak tovább a balkáni útvonalon, míg másokat kizártak “a biztonságos balkáni folyosóból”. Ez a döntés a többi nemzetiségű migránst arra kényszerítette, hogy veszélyes és illegális útvonalakon haladjon tovább (itt olvashatjátok a Migszol blogbejegyzését a témáról). Azáltal, hogy csak egy típusú menedékkérőt ismernek el, a többieket törvényen kívül helyezik, és ezzel igazolják az “illegális ” és “gazdasági bevándorló” megnevezéseket, miközben valójában a családegyesítés, illetve a vallási alapú üldözöttség nemzetközileg elismert okok a menedékkérésre. Ez a kiválasztási előítélet aláaknázza az emberi méltóságot és arra kényszeríti az embereket, hogy hazudjanak annak érdekében, hogy védelmet kapjanak. Szintén ennek kapcsán jött létre az a jelenség, amit Magyarországon előszeretettel hívnak “illegális határátkelésnek”, annak ellenére, hogy nemzetközi törvények alapján az illegális határátkelés menedékjog kérelmének érdekében alapvető emberi jog.
2. Miután Svédország megszigorította a menedékjogkérelmét, Németország és Ausztria kijelentették, hogy nem fogadnak be Skandináviába tartó menekülteket. Ennek következményeként Macedónia 2016. január 20-a óta csak olyanokat enged be, akik kijelentik, hogy Ausztriában, vagy Németországban fognak menedékjogért folyamodni.
3. A február közepén megszervezett V4 csúcstalálkozón a bolgár kormány azt állította, hogy inkább lezárja a határokat és kijelöl zónákat a migránsoknak, ahol egészségügyi felmérésen esnek át. Azokat, akik nem felelnek meg a menedékjog kérelmezési feltételeknek kitoloncolnák. Tehát a menedékjog különböző feltételekhez, például egészségügyi állapothoz, valláshoz, nemzetiséghez, stb. van kötve. Hasonló szelekciós folyamatok zajlanak jelenleg a horvát határon is, ahol az érkezőknek választaniuk kell a vallási okok, a családegyesítés, a háború, az oktatás és a munkavállalás között, amikor meg kell adniuk az Európába érkezésük okát. Azok, akik nem a háború elől menekülnek, nem léphetnek be Horvátországba, így nem marad más választásuk, mint hogy átkeljenek a szerb-magyar kerítésen.
4. A legfrissebb korlátozások a Macedóniába történő belépést érintik. Első körben 2016. február 21-én tovább szigorították a belépésre jogosultak körét, és kizárták az afgán nemzetiségűeket. Február utolsó hetében újabb szigorítás lépett érvénybe, melynek értelmében csak eredeti személyigazolvánnyal rendelkező menekültek léphetnek be az országba, ami mellé még egy új típusú, egységes okmánnyal is rendelkezniük kell, amit Görögország állít ki a balkáni útvonal mentén. Ez csak azokra érvényes, akik kevesebb, mint 30 napot töltöttek egy “biztonságos országban”. Törökország és Görögország biztonságos országoknak minősülnek. Azokat, akik nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek Szerbiából, Szlovéniából, Horvátországból és Macedóniából visszaküldik Görögországba. Ennek következményeként most több száz afgán rekedt a macedón és a görög határ közti senkiföldjén, mivel visszaküldték őket Görögországba, de Görögország lezárta a határt, azonban most már Macedónia sem engedi be őket.
Ezek a korlátozások szoros összefüggésben vannak Bécs döntésével, hogy korlátozza a menekültek számát, valamint a V4-ek által hirdetett erőszakos politikákkal. A balkáni útvonalat igénybe vehető menekültek nemzetiségét érintő korlátozások következményében a nem “kiválasztott” menekültek elkezdték átvágni, illetve átmászni a kerítést a magyar határon. Ezeknek a menekülteknek a legtöbbje Pakisztánból, Iránból és Marokkóból érkezett. Ennek következményeként a magyar kormány nyugodtan állíthatja, hogy ezek az emberek “gazdasági bevándorlók”, ahogyan azt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója is mondta: “ a legtöbb Magyarországra érkező ember nem háborús övezetből érkezik.” Ahelyett, hogy a teljes balkáni útvonal és a szigorítások kontextusában nyilatkozna, pusztán a kormány “illegális” bevándorlókról szóló állításait próbálja alátámasztani. A tény, hogy egyre többen lépnek be Magyarországra azonban azt mutatja, hogy a kerítések és szigorú törvények nem állítják meg az embereket, azonban veszélyesebb útvonalak és döntések felé terelik őket.
A menekültek megbélyegzése
A javasolt kiválasztási elv még ijesztőbben hangzik, ha észben tartjuk a Visegrádi Négyek kormányainak alapvető xenofóbiáját és iszlamofóbiáját és azt, ahogyan előszeretettel összemossák a menekülteket a radikálisan vallásos muszlimokkal. A V4-ek kormányai fenntartják, hogy a muszlimokat képtelenség integrálni az európai társadalmakba. Ebből a téves állításból kiindulva vonják le azt a következtetést, hogy a menekültek, akik gyakran muszlimok, biztonsági kockázatot jelentenek az EU számára. “Ha csak rajtunk, közép-európaiakon múlna, a térséget már rég lezártuk volna” jelentette ki Orbán a lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. “Nem ez az első eset a történelemben, hogy Európa védtelen délről… ott kell biztosítanunk a kontinens biztonságát.” Február végén, évértékelő beszéde során Orbán továbbra is hangsúlyozta, hogy “itt nem lesznek törvényen kívüli kerületek, bevándorlólázadások”, továbbá “nem fognak vadászni mindenfajta bandák feleségeinkre, lányainkra”. Feltételezzük, hogy Orbán azokra a hátrányos helyzetű kerületekre utal Nyugat-Európában, ahol a gondok inkább az alacsony társadalmi osztályhoz és a szegénységhez köthetőek, nem pedig a lakosok etnikumához és a vallásához, és talán fölösleges hangsúlyoznunk, hogy a tömeghisztéria ellenére a kölni támadások elkövetői közül csupán hárman voltak bevándorlók.
A Fidesz két új húzással is igyekszik elterelni a magyarok figyelmét más, sürgősebb gondokról, mint például az oktatás és a lakhatás válsága: az egyik a menekült-kvótával kapcsolatos népszavazás, a másik pedig annak mérlegelése, hogy tartsanak-e újabb nemzeti konzultációt a “terror” helyzetről. Más szóval, a Fidesz újabb propaganda kampányt készít elő, ami igazolja majd egy újabb drága kerítés felhúzását a román határon, mely megerősíti a szerb és horvát határokon már létező kerítéseket, illetve az anyagi támogatását egy második kerítésnek a macedón határon. Azáltal, hogy a Fidesz és a V4-ek megbélyegzik a menekülteket, “illegálisnak”, “bűnözőknek”, vagy “terroristáknak” nevezik őket, félelmet és tudatlanságot terjesztenek, és olyan színben tűntetik fel ezeket az embereket, mint akik nem méltóak Európa segítségére, és megérdemlik, hogy ki legyenek zárva az EU-ból. Ezen felül az efféle félelemkeltés minden társadalmat megoszt, és csak még több feszültséget és problémát szül a társadalmon belül.
Mi a Migszolnál elítéljük az efféle populista és xenofób nézőpontokat és emlékeztetjük Ausztriát, a V4-eket és a többi európai országot múltbéli viszontagságaikra és felkérjük őket, hogy méltósággal bánjanak a most hasonló helyzetben lévő emberekkel. Ami a V4-eket és a muszlimok megbélyegzését illeti azon az alapon, hogy a muszlimok nem “világiak”, szeretnénk kiemelni a V4-ek egyre erősödő keresztény retorikáját, mely szintén távol áll a szekularizmustól. Tovább arra kérjük a V4-ek kormányait, hogy erőforrásaikat jobb integrációs tervek kidolgozásába fektessék, ne pedig falak és kerítések emelésébe, valamint hangsúlyoznánk, hogy Görögország nem hibáztatható a jelenlegi helyzetért, mivel az EU és FRONTEX lezárták a földi határt Törökországgal. Szintén fontos észben tartani, hogy Brüsszel és Berlin döntései kihatnak a V4-ek és Bécs döntéseire, melyek cserébe kihatnak a helyzetre Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában, Macedóniában és végül Görögországban és Törökországban. A kör így bezárul.
RSS Feed