A hónap elején a magyarországi Körmenden új menekülttábor nyílt, a kormány pedig egy további tábort tervez létesíteni Szentgotthárdon. Mindkét helység az osztrák határhoz közeli település. A táborok létrehozása összecseng azzal a március eleji bejelentéssel, amelyet Kósa Lajos, Fideszes politikus tett a parlamentben, miszerint a magyar kormány minden menekülttábort és idegenrendészeti fogdát bezár az országban, és helyettük a két újonnan létrehozott táborban helyezik el a menedékkérőket.
Az elmúlt napokban egyre több embert irányítottak a két táborba, amelyeket "átmeneti" tábornak hívnak. Mindkettő közel van az osztrák határhoz. Illetve mindkettő hozzávetőlegesen 300 ember befogadására alkalmas. A táborokban biztosított szolgáltatások egyenlőek a semmivel: fűtés például nincsen, a mostoha körülmények a bezárt táborokéihoz hasonlóak. A két új tábort nem arra tervezték, hogy hosszútávra szállást nyújtsanak a menekülteknek. A sátortábor jelleggel biztosra ment a kormány: pontosan azt a szándékot "önti formába", amely már régóta érezhető és tudható: egy menedékkérő se próbáljon meg Magyarországon maradni.
Magyarország hármas stratégiát követ. A szomszédos határokon felhúzott híres- hírhedt kerítések és a szigorú határellenőrzések mind azt a benyomást keltik, hogy az ország biztonsága érdekében életbevágóan fontos a zárlat és a szigor, és természetesen ezek az intézkedések távol is tartják a határoktól a menedékkérők túlnyomó többségét. A stratégia második pontja "kezeli" azokat, akiknek sikerült bejutni az ország területére: a menekültügyi szabályozást folyamatosan változtatják, egyre rosszabbak a körülmények, ezekkel arra ösztönzik a menedékkérőket, hogy menjenek tovább, nem pedig arra, hogy maradjanak az országban. A stratégia harmadik eleme: megteremteni a menedékkérők gyors áthaladásának lehetőségét, Magyarországról ki, Ausztriába be.
Az elmúlt napokban egyre több embert irányítottak a két táborba, amelyeket "átmeneti" tábornak hívnak. Mindkettő közel van az osztrák határhoz. Illetve mindkettő hozzávetőlegesen 300 ember befogadására alkalmas. A táborokban biztosított szolgáltatások egyenlőek a semmivel: fűtés például nincsen, a mostoha körülmények a bezárt táborokéihoz hasonlóak. A két új tábort nem arra tervezték, hogy hosszútávra szállást nyújtsanak a menekülteknek. A sátortábor jelleggel biztosra ment a kormány: pontosan azt a szándékot "önti formába", amely már régóta érezhető és tudható: egy menedékkérő se próbáljon meg Magyarországon maradni.
Magyarország hármas stratégiát követ. A szomszédos határokon felhúzott híres- hírhedt kerítések és a szigorú határellenőrzések mind azt a benyomást keltik, hogy az ország biztonsága érdekében életbevágóan fontos a zárlat és a szigor, és természetesen ezek az intézkedések távol is tartják a határoktól a menedékkérők túlnyomó többségét. A stratégia második pontja "kezeli" azokat, akiknek sikerült bejutni az ország területére: a menekültügyi szabályozást folyamatosan változtatják, egyre rosszabbak a körülmények, ezekkel arra ösztönzik a menedékkérőket, hogy menjenek tovább, nem pedig arra, hogy maradjanak az országban. A stratégia harmadik eleme: megteremteni a menedékkérők gyors áthaladásának lehetőségét, Magyarországról ki, Ausztriába be.
RSS Feed