Három napon keresztül “határrendészeti-szakértők” gyűléseznek Budapesten, hogy megvitassák, hogyan kell a határokat, ezeket az értékes kisdedeket a jövőben kezelni. Mi a résztvevők célja? A BORDERPOL honlapja szerint: “betekintést nyerhet abba, mit tartogat a jövő a bevándorlás és a menekültek mozgása tekintetében, illetve bemutatunk olyan rendszereket és technológiákat, amelyeket az illegális határátlépés, kábítószer- és emberkereskedelem elleni harcban alkalmaznak.” És a részvétel 650 Euróba kerül.
De legyen elég a gúnyolódásból! Egy szíriai menekültnek ahhoz, hogy élhessen emberi jogaival Európában, kilométerek ezreit kell megtennie, és akár életét is elveszítheti az út alatt, hogy végül Európa, amely olyannyira tiszteli az emberi jogokat, esetleg elismerje az ő jogait is. A BORDERPOL emberei arra hivatottak, hogy ezen jogok gyakorlásában hathatósan akadályozzák. A rendszer, melynek sarokköve a Dublini Egyezmény és amelyet a FRONTEX-en (Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség) keresztül működtetnek, Magyarországra azt a feladatot szabja, hogy tartsa távol a menekülteket Nyugat- és Észak-Európától – lényegében ez a szerepe Magyarországnak.
Még ha a BORDERPOL, a “nemzetközi határrendészeti közösség” megtestesítőjeként másként szeretne is feltűnni, valójában nem arról szól a tevékenységük, hogy az ártatlan, erényes (és gyakran fehér) európaiakat megvédjék az ördögi ISIS-től és a “kétes” származású menekültektől. Közvetve a mi adónkból finanszírozzák ezt az ún. közösséget, amely hidegvérűen zárva tartja Európa kapuit azok előtt, akik a legnagyobb szükségben vannak és bebocsátást kérnek. Nemcsak azért kötelességünk tiltakozni, mert emberekről, hús-vér emberekről van szó, akik reményekkel, meghiúsult vágyakkal, félelmekkel és emlékekkel érkezve, szó szerint a határainkon halnak meg.
Tiltakoznunk kell a hasonló konferenciák ellen azért is, hogy mi, akik többé-kevésbé boldogan élünk az Európa Erőd falain belül, ne úgy emlékezzünk majd a történelmünkre, mint tömegyilkosságra, amely a küszöbünkön történt meg.