Dióhéjban, egy cseppnyi túlzás nélkül: az új törvénymódosítások egy már alapból rosszul működő nemzeti menekültügyi rendszerből csinálnak egy fizikailag elszigetelt, kerítéssel körülhatárolt konténerekből álló tábort a déli határnál, valamint lehetővé teszik a hatóságoknak az ország “tisztán tartását” a védelmet kereső emberektől. Minden menedékkérőnek a zárt táborban kell majd élnie, és ügyeik intézésének is ez lesz a központja, attól függetlenül, hogy maguk az érintettek kicsodák, honnan jönnek, hány évesek és mire volna szükségek. Ugyanez tényekkel illusztrálva: az új törvénymódosítások lehetővé teszik bármely menedékjogért folyamodó személy, így gyerekes családok, valamint egyedül érkező 14 év feletti kiskorúak fogvatartását is. A jogszabályok alapján az egész ország területéről lehetséges lesz ide szállítani a menedékkérőket (erről további részletek lejjebb). A menedékkérelemre vonatkozó elutasító döntés elleni fellebbezésre hagyott idő rövidebb lesz, a már így is hihetetlenül rövid határidőről három napra csökken. A menedékkérelmeket pedig most már arra hivatkozva is el lehet majd utasítani, hogy az illető “nem működött együtt” a hatóságokkal - ebben az esetben az ügyet lezárják, a személyt pedig visszatoloncolják Szerbiába, így megfosztva a fellebbezés lehetőségétől. Negatív döntés esetén a menedékkérőnek meg kell térítenie fogvatartása költségeit - így a szállást és az élelmet - a magyar államnak. Emellett az új törvénymódosítás alapján menedékkérelmet benyújtani kizárólag a tranzitzónákban lesz lehetséges, ami különösen nagy gondot jelent, mivel kizárólag munkanapokon napi öt-öt főt engednek csak be Szerbiából a tranzitzónákba, a várólistára feliratkozóknak pedig a jelenlegi állás szerint egy évet kell várakozniuk, mire bejuthatnak.
A parlament a kormány javaslatára 2017. március 7-én több ponton módosította Magyarország törvényeit, többek között a menedékjogi törvényt. A változások otromba támadást jelentenek a nemzetközi védelmet kereső emberek ellen. A módosításokra számos szakértő is reagált, akik kiválóan bemutatták, hogy a változások tartalma miért áll ordító ellentmondásban a létező jogszabályokkal (Magyar Helsinki Bizottság, UNHCR, UNICEF, Amnesty International, Human Rights Watch), így a Migszol ehhez igazodva megpróbálja bemutatni, hogy ez a homályos új törvény a gyakorlatban mit jelent az érintettek számára.
Dióhéjban, egy cseppnyi túlzás nélkül: az új törvénymódosítások egy már alapból rosszul működő nemzeti menekültügyi rendszerből csinálnak egy fizikailag elszigetelt, kerítéssel körülhatárolt konténerekből álló tábort a déli határnál, valamint lehetővé teszik a hatóságoknak az ország “tisztán tartását” a védelmet kereső emberektől. Minden menedékkérőnek a zárt táborban kell majd élnie, és ügyeik intézésének is ez lesz a központja, attól függetlenül, hogy maguk az érintettek kicsodák, honnan jönnek, hány évesek és mire volna szükségek. Ugyanez tényekkel illusztrálva: az új törvénymódosítások lehetővé teszik bármely menedékjogért folyamodó személy, így gyerekes családok, valamint egyedül érkező 14 év feletti kiskorúak fogvatartását is. A jogszabályok alapján az egész ország területéről lehetséges lesz ide szállítani a menedékkérőket (erről további részletek lejjebb). A menedékkérelemre vonatkozó elutasító döntés elleni fellebbezésre hagyott idő rövidebb lesz, a már így is hihetetlenül rövid határidőről három napra csökken. A menedékkérelmeket pedig most már arra hivatkozva is el lehet majd utasítani, hogy az illető “nem működött együtt” a hatóságokkal - ebben az esetben az ügyet lezárják, a személyt pedig visszatoloncolják Szerbiába, így megfosztva a fellebbezés lehetőségétől. Negatív döntés esetén a menedékkérőnek meg kell térítenie fogvatartása költségeit - így a szállást és az élelmet - a magyar államnak. Emellett az új törvénymódosítás alapján menedékkérelmet benyújtani kizárólag a tranzitzónákban lesz lehetséges, ami különösen nagy gondot jelent, mivel kizárólag munkanapokon napi öt-öt főt engednek csak be Szerbiából a tranzitzónákba, a várólistára feliratkozóknak pedig a jelenlegi állás szerint egy évet kell várakozniuk, mire bejuthatnak.
0 Comments
Mostantól minden menedékkérőt zárt konténertáborba fognak kényszeríteni. A békéscsabai menekültügyi őrizetben elzárva tartott emberek éhségsztrájkba kezdtek, pár nappal azután, hogy a kormány javaslatára az országgyűlés elfogadta a menedékjogi törvény szigorítását. Itt olvashatjátok tiltakozásukat az ok nélküli bebörtönzés, az embertelen bánásmód és a rossz körülmények ellen. “Én, Zanyar Faraj az összes menekült nevében a sajtóhoz, a pszichológusokhoz és az emberi jogok védőihez szeretnék szólni az egész világon. Minden menekülttel beszéltem, akik itt vannak, hogy a hivatalos szerveket elérjük. Fontos dolgokról beszélünk, kérjük, figyelmesen olvassák el ezt az írást. 1 - Menekültek vagyunk, nem bűnözők. A háború és a halál elől menekültünk el az országunkból, és meglepett minket, hogy zárt táborba kerültünk. 6 hónapja itt vagyunk és a további sorsunkról semmit sem tudunk. 2 - Ha a magyar kormány nem akar menekülteket, miért tartóztatja le őket, és kényszeríti őket arra, hogy menedékkérelemért folyamodjanak, és miért tartja őket börtönben? 3 - A legtöbb menekült valamilyen betegségben szenved, van, akinek műtétre is szüksége lenne, és a pszichés állapotuk is szörnyű. Többen már az öngyilkosságra is gondoltak, mert olyan rossz a helyzet itt a zárt táborban. Az orvosok, akik itt vannak a táborban, tudják ezt, de csak altató tablettákat adnak nekik. 4 - Az, hogy ilyen rosszul bánnak a menekültekkel, csak erőszakot fog szülni, és neurológiai betegségekhez vezet. Ennek a nyomásnak rossz következményei lesznek, amelyek az egész jövőbeli életükre kihatással lesznek. 5 - Mi nem szeretjük a háborút és a problémákat, mi a békét és az emberi jogokat szeretjük. A háború miatt jöttünk el az országunkból, és idejöttünk az önök országába, de a magyar kormány eltapossa az emberiességet és pszichológiai háborút visel a menekültek ellen. 6 - Azért menekültünk el, és jöttünk az önök országába, mert biztonságot és stabilitást szeretnénk. De a magyar kormány bebörtönzött minket anélkül, hogy bármit is elkövettünk volna, és olyan döntéseket hoznak, amik semmilyen előnnyel nem járnak. 7 - Mi, menekültek ezzel az ülősztrájkkal hallatni szeretnénk a hangunkat, és felhívjuk az egész világot, hogy szabadítsanak meg minket ettől az igazságtalanságtól!” Fotó: Kékesi Márk Zoltán (az elzárásra szolgáló konténerek építése a határon)
A Migszol, a magyarországi Migráns Szolidaritás Csoport tagjaiként vagyunk ma itt veletek. Migráns, menekült és magyar aktivistákból álló csoportunkkal azoknak a menekült és migráns embereknek a jogaiért harcolunk, akiket Európa és Magyarország politikája tesz kiszolgáltatottá.
A Migszol csoport tagjaiként szolidaritást vállalunk a női sztrájkkal és a feminista mozgalmakkal. A feminizmust a rasszizmus elleni harc és a migránsok jogaiért való küzdelem egyik alapfeltételének tartjuk. Az elmúlt évek politikai retorikájában egy nagy változás történt: A migráció-ellenes, rasszista propagandával elárasztott Magyarország és Nyugat érveinek középpontjába bizonyos szempontból a nő figurája került. A gazdasági érdekekről a hangsúlyt finoman eltolva az Állam Európa fehér női lakosságának védelmében szól hozzánk. Védjük asszonyainkat a muszlim inváziótól, védjük őket e patriarchális barbarizmustól! – szólít fel minket az Állam és normalizálja észrevétlenül a bevándorlás-ellenes, rasszista politikát. Míg a magyar rendőrség nap mint nap ver véresre migránsokat, akik a kerítésen keresztül próbálnak bejutni Magyarország területére, tegnap az Országgyűlés elfogadott egy jogszabály-módosítást: minden Magyarországon menekült státuszért folyamodó embert konténerekben zárnak el a határon. A rasszista kriminalizáción túl a migráns nőknek a kiszolgáltatottsággal másként is szembe kell nézniük. Az utazásuk során a határon rekedve, vagy a menekülttáborok tömegében a szexuális visszaélések és az emberkereskedelem állandó veszélye fenyegeti őket. Ha mindezek ellenére egy nő eljut Magyarországig és menekült státuszt kap, a helyzete nem sokat változik. A magyar állam semmilyen támogatást nem nyújt a menekültek integrációjában. Amennyiben valaki talál munkát, általában borzasztó munkakörülmények között, illegálisan dolgozik és nincs hozzáférése az egészségügyhöz és tisztességes lakhatáshoz. A Nyugat-Európában dolgozó magyar nőknek, az EU-s állampolgárság ellenére, ijesztően hasonló problémákkal kell szembenézniük. A külföldön dolgozó nők gyakran kényszerülnek alulfizetett alkalmi munkák elvállalására, vagy prostitúcióra. Mivel a munkák nagyrésze nem bejelentett, a nőknek nincs egészségbiztosítása és biztonságos lakhelye. Az általános biztonságérzet teljes hiánya egyszerre veszélyezteti a Magyarországon élő menekült és a nyugaton élő magyar nőket. Ideje felismernünk, hogy azonos harcokat vívunk! Az Állam, aki a nők biztonsága érdekében rendőrkutyákkal őrzi a határt ugyanaz, mint aki bajszát megpödörve átnyújtja a virágot nőnapkor és anyák napján, miközben némán hallgat a családon belüli erőszakról és a borzasztó munkakörülményekről melyekben nők tízezrei dolgoznak Magyarországon és Nyugaton! Egészen addig, amíg csendben elfogadjuk azt a szerepet, amelyet a társadalmi és gazdasági hasznosság elvén kiosztottak ránk, a társadalom részei lehetünk. Amint azonban ebből a szerepből kikerülünk, akár tudatosan, akár a lehetőségek hiányában, egyből a társadalom peremén találjuk magunkat. Nőként, menekültként, romaként, LMBTQ emberként, hajléktalanként és szegényként. Visszautasítjuk a nők védelmére hivatkozó rasszista állami propagandát! Feminizmusunk antirasszista és szolidaritásunk a migránsokkal feminista, mely egyszerre követeli a rasszizmus, a kapitalizmus és a patriarchizmus felszámolását Magyarországon és Európában! Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk! Egy a dühünk és egy a harcunk! Az Országgyűlés hamarosan újabb, a menedékkérőket érintő törvényjavaslatról (T/13976) szavaz. A javaslat szerint egyrészt a rendőrség minden Magyarországon jogellenesen tartózkodó külföldit visszakísérne a határkerítés túloldalára; másrészt azokat a menedékkérőket, akiket beengednének a tranzitzónába, kötelezően fogva tartanák, és a tranzitzónát csak „a kiléptető kapun keresztül”, Szerbia vagy Horvátország felé hagyhatnák el. Mindezt a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva teszi, ugyanakkor az országban jelenleg alig 400 menedékkérő tartózkodik, a válsághelyzet meghosszabbítása csupán az idegengyűlölő, félelemkeltő propaganda fenntartását szolgálja.
Mi számos okból ellenezzük ezt a javaslatot. Ha mindez megvalósulna, a menekülők hozzáférése a nemzetközi védelemhez ellehetetlenülne. A tervezet ráadásul nem tesz kivételt még a gyermekek, idősek, családok esetében sem. Minden menedékért folyamodó embert őrizet sújtana, pedig a védelemért folyamodás önmagában nem lehet alapja a szabadság megvonásának. |
Categories
All
Archives
April 2018
|