A hónap elején a magyarországi Körmenden új menekülttábor nyílt, a kormány pedig egy további tábort tervez létesíteni Szentgotthárdon. Mindkét helység az osztrák határhoz közeli település. A táborok létrehozása összecseng azzal a március eleji bejelentéssel, amelyet Kósa Lajos, Fideszes politikus tett a parlamentben, miszerint a magyar kormány minden menekülttábort és idegenrendészeti fogdát bezár az országban, és helyettük a két újonnan létrehozott táborban helyezik el a menedékkérőket.
Az elmúlt napokban egyre több embert irányítottak a két táborba, amelyeket "átmeneti" tábornak hívnak. Mindkettő közel van az osztrák határhoz. Illetve mindkettő hozzávetőlegesen 300 ember befogadására alkalmas. A táborokban biztosított szolgáltatások egyenlőek a semmivel: fűtés például nincsen, a mostoha körülmények a bezárt táborokéihoz hasonlóak. A két új tábort nem arra tervezték, hogy hosszútávra szállást nyújtsanak a menekülteknek. A sátortábor jelleggel biztosra ment a kormány: pontosan azt a szándékot "önti formába", amely már régóta érezhető és tudható: egy menedékkérő se próbáljon meg Magyarországon maradni.
Magyarország hármas stratégiát követ. A szomszédos határokon felhúzott híres- hírhedt kerítések és a szigorú határellenőrzések mind azt a benyomást keltik, hogy az ország biztonsága érdekében életbevágóan fontos a zárlat és a szigor, és természetesen ezek az intézkedések távol is tartják a határoktól a menedékkérők túlnyomó többségét. A stratégia második pontja "kezeli" azokat, akiknek sikerült bejutni az ország területére: a menekültügyi szabályozást folyamatosan változtatják, egyre rosszabbak a körülmények, ezekkel arra ösztönzik a menedékkérőket, hogy menjenek tovább, nem pedig arra, hogy maradjanak az országban. A stratégia harmadik eleme: megteremteni a menedékkérők gyors áthaladásának lehetőségét, Magyarországról ki, Ausztriába be.
Az elmúlt napokban egyre több embert irányítottak a két táborba, amelyeket "átmeneti" tábornak hívnak. Mindkettő közel van az osztrák határhoz. Illetve mindkettő hozzávetőlegesen 300 ember befogadására alkalmas. A táborokban biztosított szolgáltatások egyenlőek a semmivel: fűtés például nincsen, a mostoha körülmények a bezárt táborokéihoz hasonlóak. A két új tábort nem arra tervezték, hogy hosszútávra szállást nyújtsanak a menekülteknek. A sátortábor jelleggel biztosra ment a kormány: pontosan azt a szándékot "önti formába", amely már régóta érezhető és tudható: egy menedékkérő se próbáljon meg Magyarországon maradni.
Magyarország hármas stratégiát követ. A szomszédos határokon felhúzott híres- hírhedt kerítések és a szigorú határellenőrzések mind azt a benyomást keltik, hogy az ország biztonsága érdekében életbevágóan fontos a zárlat és a szigor, és természetesen ezek az intézkedések távol is tartják a határoktól a menedékkérők túlnyomó többségét. A stratégia második pontja "kezeli" azokat, akiknek sikerült bejutni az ország területére: a menekültügyi szabályozást folyamatosan változtatják, egyre rosszabbak a körülmények, ezekkel arra ösztönzik a menedékkérőket, hogy menjenek tovább, nem pedig arra, hogy maradjanak az országban. A stratégia harmadik eleme: megteremteni a menedékkérők gyors áthaladásának lehetőségét, Magyarországról ki, Ausztriába be.
Az osztrák határnál sietősen felhúzott sátortáborok az utóbbi két stratégiakategóriába tartoznak. A magyar kormány stratégiájának szerves része, hogy úgymond megszabadítsa az országot attól, amit az értékrendszerre leselkedő halálos fenyegetésként láttatnak. Ezt a "fenyegetést" jobb helyeken a következőképp definiálják: menekülni kényszerülő emberek nemzetközi védelemért folyamodnak egy uniós tagországban. A "Nagy Fal hadműveletnek" nevezett stratégiának nemcsak politikai következményei vannak, hanem komoly negatív hatással vannak azokra a körülményekre, amelyekkel a menekültek kénytelenek szembesülni, amikor belépnek az országba, avagy itt szándékoznak maradni.
Az ausztriai határhoz közel felhúzott sátortábor politikai üzenete az, hogy valószínűleg arra számít a kormány, hogy ezen a nyáron (is) több menekült fog érkezni az országba. Érdekes tény, hogy ezzel szemben Ausztria mindent megtesz annak érdekében, hogy távol tartsa a menedékkérőket az országtól: elég csak az osztrák menekültügyi szabályozás változtatásait alapul venni, amely jelen pillanatban Európa legszigorúbb eljárásrendszere, és lehetővé teszi, hogy a menedékjogi kérelmeket már a határon azonnal elutasíthassák. A magyar kormány nem hivatalos stratégiája viszont arra ösztönöz minden menekültet, aki valahogy bejutott az országba, hogy amilyen gyorsan csak lehet, távozzon innen. A magyar és az osztrák kormány a rendkívüli nehéz helyzetben lévő emberekhez való egységesen ellenséges hozzáállásának következménye: a menekültek egyre rosszabb körülményekkel szembesülnek a két országban.
A Körmendre érkező menekültek "fogadására" felkészült a lakosság: a hírek szerint a helyi kisboltból villámgyorsan elfogyott a bors spray. Felvásárolták. A helyiek idegengyűlölete az egeket súrolja. Egy helyi lakos gázpisztoly vásárlás közben azt nyilatkozta a 24.hu hírportálnak, hogy "kész lennék lelőni a migránsokat, ha az életem kellene védenem" .
Mialatt Körmenden nő az idegengyűlölet, ugyanúgy, ahogyan az ország többi részében is, a tervezett táborok kialakítása igencsak aggasztó. A hivatalos statisztikák szerint az országban létesített nyitott táborokban körülbelül 1700 főt tudnak elszállásolni, míg a két új tábor befogadóképessége 600, maximum 700 fő.
A kormány kijelentette, hogy bezárja az összes menekülttábort, és az ott tartózkodókat a két új táborba irányítja át. Kérdezzük "tisztelettel": hogyan fognak oda beférni? Hova fognak menni?
A sátortábor kiválóan beillik a kormányzati "Nagy Fal Hadművelet" stratégiába, miközben a csupasz valóság a következő : túlzsúfolt, rosszul felszerelt helyek és végül, de nem utolsó sorban embertelen körülmények jutnak azoknak az embereknek, akiknek szorongató szükségük van, lenne nemzetközi védelemre, akik emberhez méltó életet szeretnének élni.
Az ausztriai határhoz közel felhúzott sátortábor politikai üzenete az, hogy valószínűleg arra számít a kormány, hogy ezen a nyáron (is) több menekült fog érkezni az országba. Érdekes tény, hogy ezzel szemben Ausztria mindent megtesz annak érdekében, hogy távol tartsa a menedékkérőket az országtól: elég csak az osztrák menekültügyi szabályozás változtatásait alapul venni, amely jelen pillanatban Európa legszigorúbb eljárásrendszere, és lehetővé teszi, hogy a menedékjogi kérelmeket már a határon azonnal elutasíthassák. A magyar kormány nem hivatalos stratégiája viszont arra ösztönöz minden menekültet, aki valahogy bejutott az országba, hogy amilyen gyorsan csak lehet, távozzon innen. A magyar és az osztrák kormány a rendkívüli nehéz helyzetben lévő emberekhez való egységesen ellenséges hozzáállásának következménye: a menekültek egyre rosszabb körülményekkel szembesülnek a két országban.
A Körmendre érkező menekültek "fogadására" felkészült a lakosság: a hírek szerint a helyi kisboltból villámgyorsan elfogyott a bors spray. Felvásárolták. A helyiek idegengyűlölete az egeket súrolja. Egy helyi lakos gázpisztoly vásárlás közben azt nyilatkozta a 24.hu hírportálnak, hogy "kész lennék lelőni a migránsokat, ha az életem kellene védenem" .
Mialatt Körmenden nő az idegengyűlölet, ugyanúgy, ahogyan az ország többi részében is, a tervezett táborok kialakítása igencsak aggasztó. A hivatalos statisztikák szerint az országban létesített nyitott táborokban körülbelül 1700 főt tudnak elszállásolni, míg a két új tábor befogadóképessége 600, maximum 700 fő.
A kormány kijelentette, hogy bezárja az összes menekülttábort, és az ott tartózkodókat a két új táborba irányítja át. Kérdezzük "tisztelettel": hogyan fognak oda beférni? Hova fognak menni?
A sátortábor kiválóan beillik a kormányzati "Nagy Fal Hadművelet" stratégiába, miközben a csupasz valóság a következő : túlzsúfolt, rosszul felszerelt helyek és végül, de nem utolsó sorban embertelen körülmények jutnak azoknak az embereknek, akiknek szorongató szükségük van, lenne nemzetközi védelemre, akik emberhez méltó életet szeretnének élni.
RSS Feed