A magyar kormány határpolitikája sikeresen megakadályozta a nemzetközi védelmet kereső emberek bejutását az ország területére. Ennek következtében a magyarországi menekülttáborok és központok viszonylag alacsony kihasználtsággal működnek, a média-felhajtás pedig alább hagyott. A Magyar Helsinki Bizottság jelentése szerint azonban az ország területére nem szabályszerűen bejutni próbáló, de megállított emberek száma az év eleje óta emelkedik. Ezzel párhuzamosan a menedékkérelmek száma jelentősen zuhant július óta, amikor a 8 km-es szabályt bevezették. Ez természetesen következményekkel jár az aktivisták és önkéntesek számára, akik így egyre nehezebben tudnak közvetlenül kapcsolatba lépni a védelmet kereső emberekkel. Ez növeli az emberek kiszolgáltatottságát, mivel az aktivisták és önkéntesek kevesebb információ birtokában kényszerülnek cselekedni. A legfontosabb azonban az intézkedések Szerbiára gyakorolt hatása, ahol egyre több ember kénytelen várakozni.
A november hideg volt és a december is ezzel fenyeget. Ez nagy kihívás az úton lévők, a szállás nélkül maradtak, illetve azok számára, akiknek az állam és a hatóságok nem nyújtanak megfelelő ellátást. Különösen annak a nagyjából 6500 embernek, akik Szerbiában ragadtak (közülük 1000 Belgrádban a szabad ég alatt kénytelen aludni), és akik abban reménykednek, hogy átjutnak a magyar határon. Azok számára, akiket a Bicskén működő menekülttáborból a körmendi sátortáborba szállítottak át, vagy a kiskunhalasi konténerszállásokra. Azok számára, akik a magyar-szerb határon lévő tranzitzónákban sebtében összetákolt sátrakban kénytelenek várakozni. A magyar kormány tovább csökkentette a beengedett személyek napi számát.
A magyarországi menekültügyekkel kapcsolatban a november legalább olyan eseménydús volt, mint a korábbi hónapok. Ahmed H. ügyében ítéletet hirdettek elsőfokon, a Migszol ezzel párhuzamosan több flashmobot és tüntetést szervezett. A tranzitzónákba naponta beengedett emberek számának csökkentése és a rendőrség által végrehajtott visszatoloncolás folytatódik a határ mentén, több esetben erőszakkal körítve, emellett Ásotthalom polgármestere is folytatja áldásos tevékenységét. Amennyiben valaki kíváncsi a beszámolóink mögötti arcokra, itt láthatóak a Migszol negyedik születésnapja alkalmából szervezett rendezvény képei.
A november hideg volt és a december is ezzel fenyeget. Ez nagy kihívás az úton lévők, a szállás nélkül maradtak, illetve azok számára, akiknek az állam és a hatóságok nem nyújtanak megfelelő ellátást. Különösen annak a nagyjából 6500 embernek, akik Szerbiában ragadtak (közülük 1000 Belgrádban a szabad ég alatt kénytelen aludni), és akik abban reménykednek, hogy átjutnak a magyar határon. Azok számára, akiket a Bicskén működő menekülttáborból a körmendi sátortáborba szállítottak át, vagy a kiskunhalasi konténerszállásokra. Azok számára, akik a magyar-szerb határon lévő tranzitzónákban sebtében összetákolt sátrakban kénytelenek várakozni. A magyar kormány tovább csökkentette a beengedett személyek napi számát.
A magyarországi menekültügyekkel kapcsolatban a november legalább olyan eseménydús volt, mint a korábbi hónapok. Ahmed H. ügyében ítéletet hirdettek elsőfokon, a Migszol ezzel párhuzamosan több flashmobot és tüntetést szervezett. A tranzitzónákba naponta beengedett emberek számának csökkentése és a rendőrség által végrehajtott visszatoloncolás folytatódik a határ mentén, több esetben erőszakkal körítve, emellett Ásotthalom polgármestere is folytatja áldásos tevékenységét. Amennyiben valaki kíváncsi a beszámolóink mögötti arcokra, itt láthatóak a Migszol negyedik születésnapja alkalmából szervezett rendezvény képei.
Bicske bezárt, mindössze néhányan őrizetben
Korábban írtunk a bicskei tábor bezárásáról és annak végzetes következményeiről. Azok számára, akik nem ismerik, a bicskei tábor Budapesthez viszonylag közel található, így könnyebbé téve a táborban megszálló emberek számára a társadalomban való részvételt, a fővárosba bejárást, barátok meglátogatását és a munkakeresést. A táborban tett novemberi látogatásunk után beszámoltunk róla, hogy a menedékkérők bizonytalan helyzetben vannak, melyet tovább rontott, hogy nem tudják, mi fog velük történni. Semmi sem készíthette fel azonban őket (és minket sem) december 7. Reggelére, amikor 23 emberrel közölték, hogy egy órájuk van összepakolni a személyes tárgyaikat, mert átszállítják őket - ekkor még nem közölték, hogy pontosan hova.
Olvashattok arról is, hogy a Bevándorlási Hivatal hogyan küldte el ezeket az embereket sátrakba aludni, melyeket csak fatüzelésű kályhákkal lehet melegíteni, miközben a hőmérséklet folyamatosan fagypont alatt van. A linkelt blogposztban emellett elolvashattok két szívszorító beszámolót, mely az osztrák határ mellett található körmendi sátortáborból jutott el hozzánk, ahova az embereket szállították. Ez a lépés komoly társadalmi vitához vezetett az országban (leszámítva természetesen a kormány által uralt médiát), és több kezdeményezés indult felháborodott magyarok részéről a Körmendre szállítottak megsegítésére.
Egy helyi plébános több embert is befogadott - a lépést sokan üdvözölték. A plébánia figyelemre méltó módon szembemegy a Fidesz-kormány politikájával, de a katolikus egyhézával is, mely keményen kritizálta Ferenc pápa menekültpárti álláspontját.
Korábban írtunk a bicskei tábor bezárásáról és annak végzetes következményeiről. Azok számára, akik nem ismerik, a bicskei tábor Budapesthez viszonylag közel található, így könnyebbé téve a táborban megszálló emberek számára a társadalomban való részvételt, a fővárosba bejárást, barátok meglátogatását és a munkakeresést. A táborban tett novemberi látogatásunk után beszámoltunk róla, hogy a menedékkérők bizonytalan helyzetben vannak, melyet tovább rontott, hogy nem tudják, mi fog velük történni. Semmi sem készíthette fel azonban őket (és minket sem) december 7. Reggelére, amikor 23 emberrel közölték, hogy egy órájuk van összepakolni a személyes tárgyaikat, mert átszállítják őket - ekkor még nem közölték, hogy pontosan hova.
Olvashattok arról is, hogy a Bevándorlási Hivatal hogyan küldte el ezeket az embereket sátrakba aludni, melyeket csak fatüzelésű kályhákkal lehet melegíteni, miközben a hőmérséklet folyamatosan fagypont alatt van. A linkelt blogposztban emellett elolvashattok két szívszorító beszámolót, mely az osztrák határ mellett található körmendi sátortáborból jutott el hozzánk, ahova az embereket szállították. Ez a lépés komoly társadalmi vitához vezetett az országban (leszámítva természetesen a kormány által uralt médiát), és több kezdeményezés indult felháborodott magyarok részéről a Körmendre szállítottak megsegítésére.
Egy helyi plébános több embert is befogadott - a lépést sokan üdvözölték. A plébánia figyelemre méltó módon szembemegy a Fidesz-kormány politikájával, de a katolikus egyhézával is, mely keményen kritizálta Ferenc pápa menekültpárti álláspontját.
A körmendi sátortáborban tapasztalható elkeserítőek a körülmények.
Határok és deportálások Dublin alapján
A tranzitzónában továbbra is katasztrofális a helyzet, emellett a szerb oldalon súlyosan korlátozzák a független önkéntesek menekültekhez történő eljutását és a segítségnyújtás lehetőségét. A magyar kormány bejelentette, hogy a tranzitzónába naponta beengedett személyek számát 20-ra csökkenti (10-10 fő Röszkén és Tompán). Hétvégéken emellett mindkét tranzitzóna teljesen bezár.
Sokkolónak tartjuk nem csupán a magyar kormány részéről a nemzetközi szabályok be nem tartását, amelyeknek az lenne a célja, hogy megvédje a nemzetközi védelmet keresőket az ilyen típusú korlátozásoktól, de az európai és nemzetközi közösség hallgatólagos beleegyezését is egy ilyen, emberi jogokat durván sértő intézkedéssel kapcsolatban. A tranzitzónákban várakozó emberek száma csökken, mivel terjed a híre, hogy egyre kisebb a bejutás esélye. Az Európai Unió és Magyarország határpolitikájának köszönhetően Szerbia egy ütközőzóna lett, ahol ezrek ragadtak úgy, hogy nem férnek hozzá érdemi menekültjogi eljáráshoz.
A menedékjog megszerzéséhez szükséges jogi és egyéb lehetőségek kizárása miatt természetesen virágzik az embercsempészet és az alternatív útvonalak. A közelmúltban egyre több ember próbál bejutni az EU-ba vonatkozon. A magyar rendőrség közzétett egy videót, melyen egy intézkedés során 71 - tehervagonban rejtöző - embert kaptak el, akik az országba próbáltak bejutni. Eközben a Noborder Serbia jelentése szerint folytatódnak az erőszakos visszatoloncolások, az ásotthalmi polgármester pedig folyamatosan posztolja az önbíráskodó csoportok által elkapott személyek képeit.
Figyelembe véve a menekültek számára elérhető integrációs rendszer teljes magyarországi felszámolását, örömmel számolunk be Dánia döntéséről, mely szerint a jövőben nem küldenek vissza a dublini eljárás alapján menedékkérőket Magyarországra. Az ország ezzel Finnországgal egy álláspontra helyezkedett. A dublini eljárással kapcsolatban további információért ezt a linket ajánljuk, melyet a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) készített 2016 decemberében, és mely egyértelműen bemutatja, hogy a szabályozás miért működésképtelen. Eközben a MHB friss beszámolói alátámasztják, hogy Magyarország nemcsak fogadóország a dublini eljárás alapján, a magyar hatóságok megpróbálnak embereket visszaküldeni Bulgáriába és Görögországba. Bár az Európai Bizottság sajnálatos módon közzétette szándékát, miszerint újra lehetővé teszi a Görögországba történő deportálást, a magyar kormány úgy tűnik, nem fogja fel, hogy ennek a döntésnek nincsen visszamenőleges hatálya. A kormány kísérletei még mindig szembemennek az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott 2011-es döntéssel.
Végezetül, ha bárkit érdekelnek a magyar menekültügyi rendszerben 2015 és 2016 során bekövetkezett jogi változások és szeretnének arról egy átfogó képet kapni, javasoljuk Nagy Boldizsár professzor egy részletes írását, melyet novemberben tett hozzáférhetővé.
Ahmed H. ügye
Ahmed H-t - egy terrorizmussal vádolt szír férfit, aki a rendőrök és a tömeg között próbált közvetíteni 2015 szeptemberében - 10 év börtönbüntetésre ítéltek. Az eljárás országos és nemzetközi felháborodást váltott ki. A Migszol szervezte tüntetés résztvevői között dühös magyarok is voltak, magyarországi elemzők pedig hangsúlyozták, hogy az ítélet nemcsak az intézményesített rasszizmus egy jele, jelzi, hogy a bírósági rendszer teljesen megbízhatatlan és antidemokratikus.
A tranzitzónában továbbra is katasztrofális a helyzet, emellett a szerb oldalon súlyosan korlátozzák a független önkéntesek menekültekhez történő eljutását és a segítségnyújtás lehetőségét. A magyar kormány bejelentette, hogy a tranzitzónába naponta beengedett személyek számát 20-ra csökkenti (10-10 fő Röszkén és Tompán). Hétvégéken emellett mindkét tranzitzóna teljesen bezár.
Sokkolónak tartjuk nem csupán a magyar kormány részéről a nemzetközi szabályok be nem tartását, amelyeknek az lenne a célja, hogy megvédje a nemzetközi védelmet keresőket az ilyen típusú korlátozásoktól, de az európai és nemzetközi közösség hallgatólagos beleegyezését is egy ilyen, emberi jogokat durván sértő intézkedéssel kapcsolatban. A tranzitzónákban várakozó emberek száma csökken, mivel terjed a híre, hogy egyre kisebb a bejutás esélye. Az Európai Unió és Magyarország határpolitikájának köszönhetően Szerbia egy ütközőzóna lett, ahol ezrek ragadtak úgy, hogy nem férnek hozzá érdemi menekültjogi eljáráshoz.
A menedékjog megszerzéséhez szükséges jogi és egyéb lehetőségek kizárása miatt természetesen virágzik az embercsempészet és az alternatív útvonalak. A közelmúltban egyre több ember próbál bejutni az EU-ba vonatkozon. A magyar rendőrség közzétett egy videót, melyen egy intézkedés során 71 - tehervagonban rejtöző - embert kaptak el, akik az országba próbáltak bejutni. Eközben a Noborder Serbia jelentése szerint folytatódnak az erőszakos visszatoloncolások, az ásotthalmi polgármester pedig folyamatosan posztolja az önbíráskodó csoportok által elkapott személyek képeit.
Figyelembe véve a menekültek számára elérhető integrációs rendszer teljes magyarországi felszámolását, örömmel számolunk be Dánia döntéséről, mely szerint a jövőben nem küldenek vissza a dublini eljárás alapján menedékkérőket Magyarországra. Az ország ezzel Finnországgal egy álláspontra helyezkedett. A dublini eljárással kapcsolatban további információért ezt a linket ajánljuk, melyet a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) készített 2016 decemberében, és mely egyértelműen bemutatja, hogy a szabályozás miért működésképtelen. Eközben a MHB friss beszámolói alátámasztják, hogy Magyarország nemcsak fogadóország a dublini eljárás alapján, a magyar hatóságok megpróbálnak embereket visszaküldeni Bulgáriába és Görögországba. Bár az Európai Bizottság sajnálatos módon közzétette szándékát, miszerint újra lehetővé teszi a Görögországba történő deportálást, a magyar kormány úgy tűnik, nem fogja fel, hogy ennek a döntésnek nincsen visszamenőleges hatálya. A kormány kísérletei még mindig szembemennek az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott 2011-es döntéssel.
Végezetül, ha bárkit érdekelnek a magyar menekültügyi rendszerben 2015 és 2016 során bekövetkezett jogi változások és szeretnének arról egy átfogó képet kapni, javasoljuk Nagy Boldizsár professzor egy részletes írását, melyet novemberben tett hozzáférhetővé.
Ahmed H. ügye
Ahmed H-t - egy terrorizmussal vádolt szír férfit, aki a rendőrök és a tömeg között próbált közvetíteni 2015 szeptemberében - 10 év börtönbüntetésre ítéltek. Az eljárás országos és nemzetközi felháborodást váltott ki. A Migszol szervezte tüntetés résztvevői között dühös magyarok is voltak, magyarországi elemzők pedig hangsúlyozták, hogy az ítélet nemcsak az intézményesített rasszizmus egy jele, jelzi, hogy a bírósági rendszer teljesen megbízhatatlan és antidemokratikus.
Tüntetés Budapesten 2016. December 3-án Ahmed H. elítélése ellen
Külföld
Szorgalmazzuk, hogy a magyar és nemzetközi média számoljon be a szerbiai állapotokról, ahol a magyar és európai uniós határvédelem és menekültpolitika miatt elfajulóban van a helyzet. Ahogy már említettük, 6400 ember ragadt az országban, megfelelő ellátás, körülmények, illetve működő menekültügyi rendszer nélkül. 2016 novemberében a hatóságok megtiltották a civil szervezeteknek, hogy a hivatalos kormányzati létesítményeken kívül tartózkodó menekülteket segítsenek, azonban Miksaliste, egy helyi szervezet által működtetett szociális központ Belgrádban, továbbra is 24 órás nyitvatartás mellett üzemel és nyújt bizonyos szintű ellátást. Mindazonáltal az emberek hatalmas száma miatt a hely csak gyerekeket és családokat fogad, az egyedülálló férfiak (ismét) elkeserítő helyzetbe kerülnek. A hónap során egy fiatal afgán férfi öngyilkosságot követett el Adasevciben, miután többször is sikertelenül próbált meg bejutni Magyarországra. Ez a halál is a balkáni útvonal lezárásának sokadik, tragikus következménye.
Az egyedülálló férfiak helyzetét eltekintve fontos megemlíteni, hogy nincsen egyértelmű eljárás a tranzitzónákban a kiszolgáltatottság, veszélyeztetettség felmérésére. A magyar jogszabályok szerint az egyedülálló férfiak nem veszélyeztetett személyek, így nem várhatnak a menekültügyi eljárás lefolytatásáig magyar területen. Nagyon kis számban jutnak át a tranzitzónákon, ennek következtében hatalmas pszichológiai nyomástól és frusztrációtól szenvednek.
A magyar határellenőrzés szigorúsága miatti új jelenség, hogy hónapokig Szerbiában ragadt emberek útra kelnek Macedónián keresztül Görögországba, sokszor életveszélyes, embercsempészek által szervezett utakon.
Szorgalmazzuk, hogy a magyar és nemzetközi média számoljon be a szerbiai állapotokról, ahol a magyar és európai uniós határvédelem és menekültpolitika miatt elfajulóban van a helyzet. Ahogy már említettük, 6400 ember ragadt az országban, megfelelő ellátás, körülmények, illetve működő menekültügyi rendszer nélkül. 2016 novemberében a hatóságok megtiltották a civil szervezeteknek, hogy a hivatalos kormányzati létesítményeken kívül tartózkodó menekülteket segítsenek, azonban Miksaliste, egy helyi szervezet által működtetett szociális központ Belgrádban, továbbra is 24 órás nyitvatartás mellett üzemel és nyújt bizonyos szintű ellátást. Mindazonáltal az emberek hatalmas száma miatt a hely csak gyerekeket és családokat fogad, az egyedülálló férfiak (ismét) elkeserítő helyzetbe kerülnek. A hónap során egy fiatal afgán férfi öngyilkosságot követett el Adasevciben, miután többször is sikertelenül próbált meg bejutni Magyarországra. Ez a halál is a balkáni útvonal lezárásának sokadik, tragikus következménye.
Az egyedülálló férfiak helyzetét eltekintve fontos megemlíteni, hogy nincsen egyértelmű eljárás a tranzitzónákban a kiszolgáltatottság, veszélyeztetettség felmérésére. A magyar jogszabályok szerint az egyedülálló férfiak nem veszélyeztetett személyek, így nem várhatnak a menekültügyi eljárás lefolytatásáig magyar területen. Nagyon kis számban jutnak át a tranzitzónákon, ennek következtében hatalmas pszichológiai nyomástól és frusztrációtól szenvednek.
A magyar határellenőrzés szigorúsága miatti új jelenség, hogy hónapokig Szerbiában ragadt emberek útra kelnek Macedónián keresztül Görögországba, sokszor életveszélyes, embercsempészek által szervezett utakon.
RSS Feed