Először is, a stratégiai okokról. Orbán ezzel egyik kulcsfontosságú szövetségese, a debreceni polgármester kegyeibe akar férkőzni, miután májusban ígéretet tett neki az ottani körülmények javítására és a tábor felszámolására. Nem teljesen tiszta, hogy mire fogják ezt a területet használni. Lehetett olyan pletykákat hallani, miszerint egy bevásárlóközpont fog a helyén épülni, vagy a készenléti rendőröket fogják a kiürített táborban elszállásolni. Ugyanakkor a Fidesz továbbra is szeretne imponálni a jobboldali szavazóknak. Ennek érdekében, a tábor bezárása tovább szítja, és politikai kontextusba helyezi a nagy menekülttáborokkal szembeni (állítólagos) állami elégedetlenséget.
A kormány menekültválságra vonatkozó általános megközelítése értelmében Orbán úgy viselkedik, mintha ellentmondás lenne a ‘magyarok’ ellátása és a menekültek segítése között; ez egy téves gondolat, amelynek a rasszista és bigott gyökereire már többször rámutattunk és kritikával illettünk. Ezért, a tábor bezárására irányuló döntés közvetlenül azoknak a különböző embereknek a megfélemlítését szolgálja, akik hazájukból menekülnek Magyarországra egy jobb jövő reményében. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy alapvető emberi jog, akkor is, ha a magyar kormány ennek az ellenkezőjét állítja. Sajnos, aki a drákói határvédelem ellenére mégis eljut ide, az itt a magyar állam részéről a lehető legkevesebb segítséget fogja kapni. Az üzenet világos: maradj kint, és nehogy ide gyere!
Akkor, amikor az unió aktívan tárgyalja és szorgalmazza a kvóta rendszer bevezetését, hogy a menekültek iránti felelősséget elossza az unión belül, az ország egyik legnagyobb menekülttáborának bezárása azt a világos üzenetet küldi az EU döntéshozói felé, hogy Orbán kormányzása alatt Magyarország nem szándékozik ilyen felelősséget vállalni. Ez tovább mélyítheti a szakadékot Magyarország és az unió között, továbbá sokba is kerülhet a kormánynak, nemcsak abban a vonatkozásban, hogy elítéltek minket a nemzetközi védelmet kereső emberek iránti ellenséges hozzáállásáért. Mivel a tábort nagyrészt az uniós alapokból tartották fönn, mert a kormány nem az uniós normáknak megfelelően működtette azt, lehetséges, hogy Magyarországnak most vissza kell majd fizetnie egy jelentős összeget.
A fentiek fényében öntsünk tiszta vizet a pohárba: a MigSzol támogatja az olyan menekülttáborok bezárását, mint a debreceni. Így sokan azt gondolhatják, hogy a tábor felszámolásának hírét örömmel vettük tudomásul. A helyzet viszont nem ez; mert ez a döntés nem a megfelelő okok miatt született, sőt, tovább rontja a nemzetközi védelmet kereső emberek helyzetét. Továbbá, nem kínál alternatívát arra, hogy hogyan segítsünk a rászoruló menedéket keresőknek. A debreceni tábor bezárása a kormány izoláció iránti erőfeszítéseinek tükrében úgy tűnik, mintha a menekültek megsegítésére irányuló felelősségvállalás teljes elutasítását jelképezné. A tábor jövőbeni hasznosítási lehetőségei, vagyis a bevásárlóközpont építése és a készenlétisek elszállásolása a kormány ideológiáját így foglalják össze: lemondani a rászorulók megsegítéséről a fogyasztás vagy az államhatalom kedvéért.
Következésképpen, azok a problémák, amiket a MigSzol már jó ideje hangsúlyoz, továbbra is fennállnak: a menekült- és az integrációs táborok megfosztják az embereket privát szférájuktól és autonómiájuktól. A társadalomtól való fizikai és földrajzi elszigetelődés megakadályozza az integrációt, ami pedig elég okot szolgáltat arra, hogy a menekültek és a védelmet keresők rágalmak célpontjaivá váljanak. Ezen felül, táborok elhelyezkedése gyakran megnehezíti számukra, hogy életteret találjanak maguknak a tábor falain kívül. Valamennyi magyarországi táborban szörnyű körülmények uralkodnak: ahogy már többször hangsúlyoztuk, a táborok gyakran rendkívül túlzsúfoltak, az étel általános hiánycikk, gyakoriak az ágyi poloska és más higiéniai problémák. A debreceni tábor bezárása pedig tovább fogja rontani a többi befogadó intézmény körülményeit.
Ahogy láthatod, a szeptember 15-én elfogadott menekültügyi törvény módosításai az országba érkező menekültek számára pontosan három napig voltak hatással, majd ezt követően ismét tízszeresére nőtt az ideérkezők száma. A debreceni tábor bezárása tehát nem csak a nem megfelelő okok miatt volt rossz döntés. A kormány xenofób politikája sérti az ember alapvető jogát, hogy elvándoroljon, amikor úgy érzi, hogy ezt kell tennie (akármilyen okból, ez az ember törvényes joga!). Tisztán látjuk, hogy nem fogja őket megállítani sem a kerítés, sem a rendőri ellenőrzés. Az egyetlen, amit ezzel elérnek, az a probléma elmérgesítése azáltal, hogy nagyszámú, segítségre szoruló embert bűnözővé nyilvánítanak.
Ezért azt követeljük, hogy a kormány kínáljon valódi alternatív megoldást a menedékkeresők bebörtönzésére és elszigetelésére! Decentralizált szállásra van szükség a számukra, ami lehetővé teszi, hogy új életet kezdhessenek Magyarországon. A kormány által a védelmet keresők felé gyakorolt politika nem csupán eredménytelen a tisztességes lakhatás megoldásában, de megfosztja őket az autonómiájuktól is, ami ahhoz szükséges, hogy egyenlőként élhessenek a magyar társadalomban.
A magyar civil társadalom által a menekültek felé tanúsított hatalmas méretű támogatást látva több mint megdöbbentő, hogy a kormány még mindig azon munkálkodik, hogy egyre elviselhetetlenebbé tegye a menekültek helyzetét Magyarországon.