November 30-án volt Ahmed H. utolsó tárgyalása. A terrorcselekmény elkövetésével vádolt szír férfit a rendkívül ellentmondásos tanúvallomások és a bizonyítékok nyilvánvaló hiánya ellenére 10 év fegyházra és végleges kiutasításra ítélték. 10 évet kapott, amiért megafonba beszélt a rendőrökhöz és eldobott 3 tégladarabot, illetve - ami az igazsághoz hozzátartozik - mert muszlim és migráns.
Tiltakozás a Röszke 2-es számú átkelőnél
Ahmedet több mint egy éve tartóztatták le, nem sokkal azután, hogy a kormány szeptember 15-én lezárta a szerb határt. Attól a naptól fogva a határzár átlépését bűncselekménnyé nyilvánították. Szeptember 16-án menedékkérők százai torlódtak fel a Röszke 2-es számú átkelőnél, mindenfajta információ és jogi segítség nélkül. Az emberek egy része tiltakozni kezdett. A helyzet egyre feszültebbé vált, végül erőszakossá fajult - a rendőrség könnygázt és vízágyút is bevetett, miközben a tiltakozók köveket és különböző tárgyakat dobáltak feléjük. Ahmed H. egyike volt azoknak, akik megafonon keresztül próbáltak kommunikálni a rendőrökkel és a tömeggel - mindkét esetben békés, illetve nyugtató hangnemben -, később ő is részt vett a dobálásban. Miután a TEK emberei lerohanták a tömeget, a rendőrség 10 teljesen véletlenszerűen kiválasztott embert - köztük Ahmed idős szüleit, akik fiuk támogatásával Németországba szerettek volna eljutni, hogy nemzetközi védelmet és megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak - őrizetbe vett. Ők voltak azok, akik nem tudtak elég gyorsan elmenekülni a helyszínről - többen idős koruk vagy egészségügyi problémáik miatt. Ezt a 10 embert a szegedi bíróság első fokon már elítélte “tömegzavargásban való részvétel” és “illegális határátlépés” miatt - noha valójában egyikük sem vett részt a zavargásban. Ahmedet pár nappal később egy vasútállomáson tartóztatták le a TEK emberei, és több mint egy évig börtönben várta az ítéletét.
A másik 10 vádlott tárgyalása
A másik 10 ember perében, akiket tömegzavargásban való részvétellel és illegális határátlépéssel vádoltak, július 1-jén hoztak ítéletet. Hárman 1 év felfüggesztett, heten 1 év 2 hónap és 3 év közötti letöltendő börtönbüntetést kaptak, és egy kivétellel mindannyiukat kiutasították az országból - annak ellenére, hogy az eseményeket megörökítő videófelvételeken jól látszik, hogy valójában egyikük sem vett részt a zavargásban, csupán jelen voltak a tömegben. A tárgyalás rengeteg szempontból abszurd volt - a vádlottakat teljesen véletlenszerűen választották ki, a tömegzavargásban való részvételükre pedig semmiféle bizonyíték nem volt. Bár a három legsérülékenyebb vádlott (Ahmed cukorbeteg, látássérült édesanyja, egy kerekesszékes és egy bottal járó férfi) részére házi őrizetet rendeltek el, ők mégis a kiskunhalasi idegenrendészeti fogdára kerültek, börtönkörülmények közé. A többiek előzetes letartóztatásban várták a per végét, bár ezt a kényszerintézkedést csak a legsúlyosabb esetben hozhatja meg a bíróság. Az egyik vádlott vallomását szándékosan meghamisították, erőszakosnak próbálva beállítani őt. A bíróság nem volt hajlandó bizonyítékként kezelni a vádlottak ártatlanságáról tanúskodó videófelvételeket, és számtalan körülményt sem vett figyelembe - például a rendőrség erőszakos fellépését, mint ahogy azzal sem foglalkozott, hogy a Genfi Egyezmény értelmében menedékkérő azért nem büntethető, mert szabálytalanul lépett be abba az országba, amelyiktől védelmet remél. Az ügyvédek és az ügyész is fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős. Két vádlott - Kamel J. és Yamen A. - azonban még mindig börtönben vannak.
Ahmed H. pere: az iszlám vallás is bizonyíték?
Ahogy ez a különálló per előrehaladt, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a sokszor egymásnak is ellentmondó tanúvallomások és zavaros bizonyítékok egyetlen célt szolgálnak: a zavargás irányítójának és veszélyes terroristának beállítani Ahmedet. Tanúként kizárólag rendőröket hallgattak meg - igaz, a többi vádlott írásos vallomása is szerepelt a tárgyalások anyagában. És bár a rendőri vallomások gyakran ellentmondtak egymásnak, vagy éppen arról tanúskodtak, hogy az illetőnek nem maradt meg semmi az emlékezetében (“a migránsok nagyon hasonlítanak egymásra, mind szakállas és fekete hajú”), a rendőrök vagy éppen a rendőrségi autók, illetve a kerítés sérüléseinek érzékletes leírása is abba az irányba mutatott, hogy Ahmed egy, a magyar állam elleni erőszakos támadás vezetője volt. És bár a védőügyvéd kérte, hogy a bíróság hallgasson meg más tanúkat is - az esemény napján a szerb oldalon lévő újságírókat, önkénteseket, illetve Ahmed feleségét - a bíró ezt indoklás nélkül elutasította, mint ahogy egy hangfelvétel lejátszását is, amelyen Ahmed egy újságírónak ad interjút arról, hogy a körülmények szörnyűek és az emberek egyre idegesebbek, hiába próbálta nyugtatni őket.
A tárgyalás anyagában egy ciprusi jelentés is szerepelt, amiben Ahmedet “veszélyes vallási fanatikusnak” írják le, pusztán azért, mert egy vallási szervezet tagja, részt vett a Hadzs zarándoklaton, illetve egyszer Indiába utazott a Korán tanulmányozása és ismerősökkel való találkozás céljából. A jelentés ugyanakkor megállapítja azt is, hogy vallásossága ellenére Ahmed nem próbált meg megtéríteni senkit. Ezt kommentálva az ügyvéd és ő maga is rámutatott arra a nyilvánvaló ellentmondásra, hogy bár a jelentés szerint a férfi “fanatikus”, a felesége keresztény, és még őt sem próbálta meg sohasem rávenni arra, hogy térjen át az iszlám hitre. A vallásosság beemelésével a bíróság ahhoz a divatos rasszista tendenciához csatlakozott, amely teljes mértékben összemossa az iszlám vallást és a menekülteket a terrorizmussal.
A terrorcselekményre vonatkozó büntető törvénykönyvi tényállás sajátos - egyértelműen politikai célokat szolgáló - értelmezésével Ahmed tiltakozásban való részvételét és a rendőrökkel való kommunikációját sikerült terrorcselekményként beállítani. Az ítélet ellen az ügyvéd és az ügyész is fellebbezett. Az ügyész még súlyosabb büntetést akar.
A röszkei perek koncepciós perek
Ahmed H. pere - akárcsak a másik 10 vádlott elleni eljárás - példastatuálás, amely a kerítéssel, a rendőri erőszakkal és a törvények megváltoztatásával együtt a félelemkeltést szolgálja. Az állami propagandagépezet része, amely a muszlim bevándorlók elleni indulatokat kívánja folyamatosan felszínen tartani a magyar társadalmon belüli konfliktusok és egyenlőtlenségek elfedése érdekében. A magyar állam migrációs politikáját az Európai Unió azonban nem csak megtűri, a magyar intézkedések valójában egybecsengenek az EU kirekesztő, elnyomó politikájával, amely kerítésekkel próbálja határain kívül tartani a bevándorlókat, tömegeket hagy megfulladni a tengeren és szisztematikus deportálásokkal próbál megszabadulni a határokon belülre érkezőktől.
A röszkei perekkel a magyar állam példát statuált 11 ember élete árán. Ahmed H. számára ez hosszú éveket jelent a családjától elválasztva, a legkegyetlenebb börtönök egyikében.
A másik 10 ember perében, akiket tömegzavargásban való részvétellel és illegális határátlépéssel vádoltak, július 1-jén hoztak ítéletet. Hárman 1 év felfüggesztett, heten 1 év 2 hónap és 3 év közötti letöltendő börtönbüntetést kaptak, és egy kivétellel mindannyiukat kiutasították az országból - annak ellenére, hogy az eseményeket megörökítő videófelvételeken jól látszik, hogy valójában egyikük sem vett részt a zavargásban, csupán jelen voltak a tömegben. A tárgyalás rengeteg szempontból abszurd volt - a vádlottakat teljesen véletlenszerűen választották ki, a tömegzavargásban való részvételükre pedig semmiféle bizonyíték nem volt. Bár a három legsérülékenyebb vádlott (Ahmed cukorbeteg, látássérült édesanyja, egy kerekesszékes és egy bottal járó férfi) részére házi őrizetet rendeltek el, ők mégis a kiskunhalasi idegenrendészeti fogdára kerültek, börtönkörülmények közé. A többiek előzetes letartóztatásban várták a per végét, bár ezt a kényszerintézkedést csak a legsúlyosabb esetben hozhatja meg a bíróság. Az egyik vádlott vallomását szándékosan meghamisították, erőszakosnak próbálva beállítani őt. A bíróság nem volt hajlandó bizonyítékként kezelni a vádlottak ártatlanságáról tanúskodó videófelvételeket, és számtalan körülményt sem vett figyelembe - például a rendőrség erőszakos fellépését, mint ahogy azzal sem foglalkozott, hogy a Genfi Egyezmény értelmében menedékkérő azért nem büntethető, mert szabálytalanul lépett be abba az országba, amelyiktől védelmet remél. Az ügyvédek és az ügyész is fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős. Két vádlott - Kamel J. és Yamen A. - azonban még mindig börtönben vannak.
Ahmed H. pere: az iszlám vallás is bizonyíték?
Ahogy ez a különálló per előrehaladt, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a sokszor egymásnak is ellentmondó tanúvallomások és zavaros bizonyítékok egyetlen célt szolgálnak: a zavargás irányítójának és veszélyes terroristának beállítani Ahmedet. Tanúként kizárólag rendőröket hallgattak meg - igaz, a többi vádlott írásos vallomása is szerepelt a tárgyalások anyagában. És bár a rendőri vallomások gyakran ellentmondtak egymásnak, vagy éppen arról tanúskodtak, hogy az illetőnek nem maradt meg semmi az emlékezetében (“a migránsok nagyon hasonlítanak egymásra, mind szakállas és fekete hajú”), a rendőrök vagy éppen a rendőrségi autók, illetve a kerítés sérüléseinek érzékletes leírása is abba az irányba mutatott, hogy Ahmed egy, a magyar állam elleni erőszakos támadás vezetője volt. És bár a védőügyvéd kérte, hogy a bíróság hallgasson meg más tanúkat is - az esemény napján a szerb oldalon lévő újságírókat, önkénteseket, illetve Ahmed feleségét - a bíró ezt indoklás nélkül elutasította, mint ahogy egy hangfelvétel lejátszását is, amelyen Ahmed egy újságírónak ad interjút arról, hogy a körülmények szörnyűek és az emberek egyre idegesebbek, hiába próbálta nyugtatni őket.
A tárgyalás anyagában egy ciprusi jelentés is szerepelt, amiben Ahmedet “veszélyes vallási fanatikusnak” írják le, pusztán azért, mert egy vallási szervezet tagja, részt vett a Hadzs zarándoklaton, illetve egyszer Indiába utazott a Korán tanulmányozása és ismerősökkel való találkozás céljából. A jelentés ugyanakkor megállapítja azt is, hogy vallásossága ellenére Ahmed nem próbált meg megtéríteni senkit. Ezt kommentálva az ügyvéd és ő maga is rámutatott arra a nyilvánvaló ellentmondásra, hogy bár a jelentés szerint a férfi “fanatikus”, a felesége keresztény, és még őt sem próbálta meg sohasem rávenni arra, hogy térjen át az iszlám hitre. A vallásosság beemelésével a bíróság ahhoz a divatos rasszista tendenciához csatlakozott, amely teljes mértékben összemossa az iszlám vallást és a menekülteket a terrorizmussal.
A terrorcselekményre vonatkozó büntető törvénykönyvi tényállás sajátos - egyértelműen politikai célokat szolgáló - értelmezésével Ahmed tiltakozásban való részvételét és a rendőrökkel való kommunikációját sikerült terrorcselekményként beállítani. Az ítélet ellen az ügyvéd és az ügyész is fellebbezett. Az ügyész még súlyosabb büntetést akar.
A röszkei perek koncepciós perek
Ahmed H. pere - akárcsak a másik 10 vádlott elleni eljárás - példastatuálás, amely a kerítéssel, a rendőri erőszakkal és a törvények megváltoztatásával együtt a félelemkeltést szolgálja. Az állami propagandagépezet része, amely a muszlim bevándorlók elleni indulatokat kívánja folyamatosan felszínen tartani a magyar társadalmon belüli konfliktusok és egyenlőtlenségek elfedése érdekében. A magyar állam migrációs politikáját az Európai Unió azonban nem csak megtűri, a magyar intézkedések valójában egybecsengenek az EU kirekesztő, elnyomó politikájával, amely kerítésekkel próbálja határain kívül tartani a bevándorlókat, tömegeket hagy megfulladni a tengeren és szisztematikus deportálásokkal próbál megszabadulni a határokon belülre érkezőktől.
A röszkei perekkel a magyar állam példát statuált 11 ember élete árán. Ahmed H. számára ez hosszú éveket jelent a családjától elválasztva, a legkegyetlenebb börtönök egyikében.
RSS Feed